Magazin
Az első magyar kutatónő, aki az Antarktiszon...
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Kálmán Imre-fotókiállítás nyílt a világhírű operettkomponista születésnapján, október 24-én a KIKK előtti téren. November 26-ig...
Turizmus, 2020: a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma alapján Balatonfüred áll az élen, de ha a magánszálláshelyekét is...
Az első világháború után magához térő Magyarországon a 1930-as évekre a Balaton egyre népszerűbb üdülőhellyé vált. A vízi élet megélénkülésével viszont a balatoni viharok egyre több áldozatot követeltek. A tömeges baleseteket követően Dr. Hille Alfréd repülő ezredes, meteorológus kezdeményezésére kormányzati döntés alapján 1934. július 8-án megindult a Balatoni Viharjelzés. A kezdetben 15 riasztó állomásból álló rendszer viharágyúkkal és árbocra felhúzható piros színű viharjelző kosarakkal jelezte a vihar közeledtét.
-Hogy képzelhetjük el ezeket a jelzéseket?
Ezek a jelzések ekkor még egyszerűek voltak: Ha fent volt a viharjelző kosár, akkor viharra kellett számítani, ha lent akkor nyugodt időre. A jelzések kiadását az akkori Légügyi Hivatal meteorológusai végezték. Rövidesen nyilvánvalóvá vált, hogy a balatoni viharokra sokkal nagyobb biztonsággal lehet figyelmeztetni a tó mellől és felvetődött egy balatoni viharjelző obszervatórium terve. 1943-ban azonban a háború közbeszólt és csak 1951 június 30-án indulhatott újra a viharjelzés amely a nyári szezonban május 15-től szeptember 15-ig tartott. Az erős szélre a sárga (a mai első fok), a viharos szélre pedig piros (a mai másod fok) rakéták figyelmeztettek.
A rakétás jelzőrendszer egészen a 80-as évek közepéig működött. A háborút követően ismét felvetődött a modern meteorológiai obszervatórium ötlete , melynek megvalósulása Dr. Zách Alfrédnak, az Országos Meteorológiai Intézet igazgatóhelyettesének kitartó szervező munkáját dicséri. A meglehetősen nehézkes, rakétás-kosaras jelzőrendszer egyre kevésbé felelt meg a kor elvárásainak. Több éves kísérletezés után a rakétákat 1988-tól a távvezérelt fényjelzők váltották fel.
- Jelenleg milyen eszközökkel dolgoznak?
A Balatoni Viharjelzés színvonalas kiszolgálása speciális meteorológiai infrastruktúrát igényel. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) infrastruktúrája által biztosított és az egész országot lefedő automata állomáshálózat, műhold és radar adatok valamint a nagy teljesítményű számítógépek előrejelzéseit segítik az Obszervatórium meteorológusait. A Balaton rendkívül változatos időjárásának követésére ugyancsak szükség van a tó körül elhelyezkedő, a viharjelző rendszer adatgyűjtő rendszerére épülő balatoni szélmérő hálózatra. A viharjelzés alapvetően a Balatoni nyaralók, horgászok és hajósok biztonságát szolgálja, azonban a szakemberek törekednek arra is, hogy a szükségesnél hosszabb ideig ne legyen kint a jelzés, hiszen ez korlátozásokkal jár sokak számára. Viszont ha kétes egy-egy vihar kialakulása, akkor inkább bekapcsoljuk a jelzést, hiszen itt emberéletekről van szó.
-Ha jól tudom nem rég újabb fejlesztések voltak a viharjelzéssel kapcsolatban.
A szakmai fejlesztések eredményeként 2012 óta a Balatont a viharjelzések kiadásának szempontjából 3 medencére lehet osztani: a Keszthelytől a Badacsony-Fonyód szorosig tartó nyugati medence, a Fonyód és Tihany közötti középső medence és a Tihanyi-félszigettől keletre lévő keleti medence. Az egyes medencékben a viharjelzési fokozatok eltérők is lehetnek, így pl. a keleti medencében lévő zivatar miatt a keszthelyi öbölben nem kell feltétlenül másodfokú jelzést kiadni, így nem kell korlátozni a vízen tartózkodást.
A legfontosabb tudnivalók a viharjelzéssel kapcsolatban:
az 1. fokú viharjelzés, amit a viharjelző lámpák percenkénti 45 felvillanása jelez, erős ( 40 km/h és 60 km/h közötti),
a 2. fokú viharjelzés, amit a lámpák percenkénti 90 felvillanása jelez, viharos ( 60 km/h-t elérő vagy azt meghaladó),várható szélre figyelmeztet. A viharjelzési időszak április 1-től október 31-ig tart. A Balaton időjárásáról részletes információ található a www.met.hu/balaton oldalon, illetve rendelkezésre áll a mobiltelefonra letölthető OMSZ-METEORA nevű alkalmazás, amely ugyancsak jelzi az aktuális balatoni viharjelzéseket.
-Ezeket a jelzéseket nem lehet könnyű betartatni…
Az OMSZ obszervatóriuma a viharjelzések, vihar-előrejelzések kapcsán szoros együttműködésben van a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitánysággal, az Önkormányzatokkal, a Rádiós Segélyhívó Infokommunikációs Országos Egyesületével (RSOE), a Vízimentők Balatoni Szakszolgálata (VBSZ) által működtetett Zánka központú vízimentő bázissal, a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal és még számos szervezettel.
-A közelmúltban is volt emlékezetes eset, amikor a viharjelzés mentett meg hajósokat.
Pár évvel ezelőtt az egyik Kék Szalag vitorlásverseny előtt jeleztük, hogy nagy vihar készül. Az orkán erejű szelet már felkészülve fogadták a vízirendészek, és a vízimentők. Vitorlások és kis csónakok süllyedtek akkor el, de a készültségnek köszönhetően emberéletben nem esett kár.
- Nem csak rövidtávú előrejelzésekkel foglalkoznak az obszervatóriumban.
Az Obszervatórium szakemberei a speciális feladatok kapcsán szükségszerűen sokat és részletesen foglalkoznak a mezo-meteorológia szakterületével: a szélviharok és zivatarok kutatásával. A több évtizeden át tartó elméleti munkára építve napjainkban speciális számítógépes ultrarövidtávú időjárás előrejelző modelleket fejlesztenek és a légkört leíró mozgásegyenleteken alapuló numerikus modelleket futtatnak operatív és fejlesztési célokból egyaránt. Ilyen numerikus modell az USA-ból adaptált WRF modell illetve az arra épülő és a Balatonra alkalmazott párolgás számítás, hullám magasság számítás. A meteorológia kőkemény hidrodinamika, matematika és fizika. A fiatal kollegák nagyon jó eredményeket értek el a számítógépes előrejelzésben a zivatarok, viharos szelek terén, több nemzetközi publikáció is kapcsolódik a nevükhöz. Az Obszervatóriumban ugyancsak sokféle meteorológiai mérés folyik, és az 1957-től folyamatosan rendelkezésre álló adatsor egyedülálló a Balatont is érintő klímaváltozás vizsgálatára. Fontos, hogy a reprezentativitás megmaradjon, de egy esetleges Balaton parti beépítéssel a klímaváltozás adatainak szempontjából elveszítjük a Balatont.
- Az országos időjárás jelentésekben, ha esőt mondanak, akkor az Siófoknál nem mindig jön be.
A Balaton bizonyos mértékig hatással van az időjárásra. A keleti medence nem kedvez a nagy zivatarfelhők kialakulásának, és az ide sodródó viharfelhőket is legyengíti. Emellett a Bakonyban, és délebbre annál nagyobb viharokat tapasztalunk. Erősebb hidegfrontnál ez a hatás már nem elég nagy ahhoz, hogy észrevehessük. Siófok különösen szeles északi szél esetén, mivel az észak-északnyugati szél dombokon átbukva egy hatalmas vízfelületen felgyorsul, és úgy érkezik meg a városba.
Dr. Horváth Ákost hiába kérdeztük, nem szívesen beszélt magáról, viszont tudni kell róla, hogy nem csak a Meteorológiai Szolgálat Viharjelző Obszervatóriumának vezetője, de többszörösen kitüntetett, és nemzetközileg elismert szaktekintély is. Megújította a balatoni vihar előrejelzést, a Balaton három medencére való osztásában is szerepet játszott, aminek kiemelten nagy előnye, hogy egy-egy keleti medencében tomboló vihar miatt nem kell például Keszthelyen is korlátozni a strandolók, horgászok szabadságát, és így a viharjelzés csak azokon a területeken lép életbe, ahol feltétlenül szükséges. 1984 óta a balatoniak biztonságát tartja szem előtt, nagyon sokat tett az érdekében, hogy a lakosság és önkormányzatok, a hivatalos és civil szervezetek közti együttműködés javuljon.
2021. 01. 23.
2021. 01. 12.
2020. 12. 24.
2020. 12. 20.
2020. 12. 06.
2020. 11. 11.
2020. 10. 04.
2020. 09. 12.
2020. 08. 16.
2020. 07. 25.
2020. 06. 25.
2020. 05. 10.
2020. 04. 05.
2020. 02. 24.
2020. 02. 23.
2020. 02. 21.
2020. 01. 31.
2020. 01. 27.
2020. 01. 11.
2019. 12. 27.
2019. 12. 14.
2019. 12. 14.
2019. 11. 11.
2019. 10. 28.
2019. 10. 26.
2019. 10. 25.
2019. 10. 21.
2019. 10. 12.
2019. 10. 08.
2019. 10. 06.
2019. 10. 04.
2019. 10. 03.
2019. 10. 01.
2019. 09. 23.
2019. 09. 20.
2019. 09. 19.
2019. 09. 18.
2019. 09. 16.
2019. 09. 15.
2019. 09. 08.
2019. 09. 02.
2020. 10. 29.
2020. 07. 09.
2020. 05. 06.
2020. 02. 19.
2020. 01. 29.
2020. 01. 28.
2020. 01. 18.
2019. 12. 18.
2019. 12. 14.
2019. 10. 27.
2019. 10. 22.
2019. 10. 11.
2019. 10. 10.
2019. 09. 26.
2019. 09. 25.
2019. 09. 24.
2019. 09. 22.
2019. 09. 21.
2019. 09. 17.
2019. 09. 13.
2019. 09. 12.
2019. 09. 09.
2021. 01. 23.
2020. 11. 30.
2020. 08. 31.
2020. 03. 10.
2020. 03. 03.
2020. 02. 07.
2020. 01. 19.
2019. 11. 10.
2019. 11. 06.
2019. 11. 05.
2019. 11. 03.
2019. 11. 02.
2019. 10. 29.
2019. 10. 19.
2019. 10. 05.
2019. 09. 14.
2019. 09. 11.
2019. 09. 07.
2019. 08. 30.
2019. 08. 23.
2019. 08. 22.
2019. 08. 15.
2019. 08. 14.
2021. 01. 11.
2020. 12. 13.
2020. 10. 29.
2020. 10. 17.
2020. 09. 27.
2020. 09. 13.
2020. 08. 26.
2020. 08. 24.
2020. 08. 16.
2020. 08. 09.
2020. 08. 02.
2020. 07. 23.
2020. 07. 11.
2020. 06. 22.
2020. 05. 04.
2020. 04. 09.
2020. 03. 17.
2020. 03. 07.
2020. 02. 18.
2020. 02. 09.
2020. 02. 02.
2020. 01. 26.
2020. 01. 22.
2020. 01. 21.
2020. 01. 12.
2020. 01. 10.
2020. 01. 09.
2020. 01. 05.
2019. 12. 14.
2019. 11. 07.
2019. 10. 23.
2019. 10. 20.
2019. 08. 25.
2019. 08. 06.
2019. 07. 31.
2019. 07. 28.
2019. 06. 27.
2019. 06. 13.
2019. 05. 31.
2019. 05. 23.
2019. 05. 14.
2019. 04. 22.
2019. 04. 06.