Magazin
Az első magyar kutatónő, aki az Antarktiszon...
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Kálmán Imre-fotókiállítás nyílt a világhírű operettkomponista születésnapján, október 24-én a KIKK előtti téren. November 26-ig...
Turizmus, 2020: a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma alapján Balatonfüred áll az élen, de ha a magánszálláshelyekét is...
„A Balaton ökológiájának története és jelen állapota a halállomány szemszögéből” címmel tartott előadást a siófoki BRTK Könyvtárban november 6-án Nagy Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. horgászati ágazatvezetője. Az előadásban szó esett a halak szempontjából fontos környezeti tényezőkről, mint a víz mennyisége, minősége, hőmérsékleti, áramlási viszonyai, az élettér és az ívófelület, valamint a vízben és annak partján élő magasabb rendű fogyasztók. A vízminőség nagymértékben először az ipar, a mezőgazdaság és a turizmus hatására változott meg. A vízgyűjtőn megnövekedett a nitrogén és a foszfor (eutrifizáció), mivel a lakosok, nyaralók szennyvize is a Balatonba tisztult. Ezen túl a Zala folyón évente 100 tonna foszfor folyt be a Balatonba, és az 1970-80-as évek fokozódó eutrofizációja algavirágzást okozott. A vízminőség javulását a szennyvíz elvezetésének megoldása eredményezte, a 2000-es évekre befejeződött a csatornázás, csökkent a mezőgazdasági termelés és kialakult a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer.
A Balaton őshonos halállománya mellett idegenhonos halfajok is benépesedtek a tóban szándékos vagy véletlenszerű telepítés következtében. Az angolnatelepítés például 1991-ig, busa telepítés 1981-ig zajlott, és megjelent a vándorkagyló is a tóban, mely egy hajó alján került ide. A busának és a vándorkagylónak a víztisztításban van jelentős szerepe, egy vándorkagyló egy nap alatt 1-1,5 liter vizet képes átszűrni – tudtuk meg Nagy Gábortól. Az előadó a nagy balatoni halpusztulásokat is megemlítette, az 1965-ös nagy peszticid mérgezést, az 1985-ös első angolna elhullást, az 1991-es nagy angolnapusztulást, amikor 400 tonna pusztult el, és a 2011-es harcsavészt.
Napjainkban további problémákat okoz az orvhalászat, és a kárókatonák elterjedése, egy madár ugyanis 0,5-1 kg halat képes naponta elfogyasztani. A Balatoni Halgazdálkodás feladatai közé tartozik a halőrzés is, melynek eredménye, hogy az utóbbi évekre tizedére csökkent az orvhalászat. A Halgazdálkodás felel a tógazdasági haltermelésért, a balatoni haltelepítésekért, és horgászatért.
A tógazdasági haltermelést három tóegységben, összesen 442 hektáron végzik, ennek célja a Balatonba jutó haltelepítés halainak megtermelése. Évente két-háromnyaras pontyból 300 tonnát, előnevelt csukából 250 ezer darabot, egynyaras süllőből 6 tonnát, két-háromnyaras compóból 1,5 tonnát, vegyes ragadozó halból (sügér, balin, harcsa) 1500 darabot telepítenek a tóba a Halgazdálkodás szakemberei. 2015-től elkezdődött a menyhal visszatelepítése is a tóba, mely őshonos faj, de korábban kipusztult. Nagy Gábor beszámolója szerint az élőhely fejlesztést műakadók létesítésével és süllőfészkek kihelyezésével végzik, a Kis-Balatonon 2014-ben elkészültek a hallépcsők, az új, mesterséges ívási szubsztrátok (területek) létrehozásához pályázati pénzből megkezdték a kutatásokat, és a jövőbeni lehetőségek közt szerepel a berkek visszacsatolása.
Milei Barbara
2021. 01. 23.
2021. 01. 12.
2020. 12. 24.
2020. 12. 20.
2020. 12. 06.
2020. 11. 11.
2020. 10. 04.
2020. 09. 12.
2020. 08. 16.
2020. 07. 25.
2020. 06. 25.
2020. 05. 10.
2020. 04. 05.
2020. 02. 24.
2020. 02. 23.
2020. 02. 21.
2020. 01. 31.
2020. 01. 27.
2020. 01. 11.
2019. 12. 27.
2019. 12. 14.
2019. 12. 14.
2019. 11. 11.
2019. 10. 28.
2019. 10. 26.
2019. 10. 25.
2019. 10. 21.
2019. 10. 12.
2019. 10. 08.
2019. 10. 06.
2019. 10. 04.
2019. 10. 03.
2019. 10. 01.
2019. 09. 23.
2019. 09. 20.
2019. 09. 19.
2019. 09. 18.
2019. 09. 16.
2019. 09. 15.
2019. 09. 08.
2019. 09. 02.
2020. 10. 29.
2020. 07. 09.
2020. 05. 06.
2020. 02. 19.
2020. 01. 29.
2020. 01. 28.
2020. 01. 18.
2019. 12. 18.
2019. 12. 14.
2019. 10. 27.
2019. 10. 22.
2019. 10. 11.
2019. 10. 10.
2019. 09. 26.
2019. 09. 25.
2019. 09. 24.
2019. 09. 22.
2019. 09. 21.
2019. 09. 17.
2019. 09. 13.
2019. 09. 12.
2019. 09. 09.
2021. 01. 23.
2020. 11. 30.
2020. 08. 31.
2020. 03. 10.
2020. 03. 03.
2020. 02. 07.
2020. 01. 19.
2019. 11. 10.
2019. 11. 06.
2019. 11. 05.
2019. 11. 03.
2019. 11. 02.
2019. 10. 29.
2019. 10. 19.
2019. 10. 05.
2019. 09. 14.
2019. 09. 11.
2019. 09. 07.
2019. 08. 30.
2019. 08. 23.
2019. 08. 22.
2019. 08. 15.
2019. 08. 14.
2021. 01. 11.
2020. 12. 13.
2020. 10. 29.
2020. 10. 17.
2020. 09. 27.
2020. 09. 13.
2020. 08. 26.
2020. 08. 24.
2020. 08. 16.
2020. 08. 09.
2020. 08. 02.
2020. 07. 23.
2020. 07. 11.
2020. 06. 22.
2020. 05. 04.
2020. 04. 09.
2020. 03. 17.
2020. 03. 07.
2020. 02. 18.
2020. 02. 09.
2020. 02. 02.
2020. 01. 26.
2020. 01. 22.
2020. 01. 21.
2020. 01. 12.
2020. 01. 10.
2020. 01. 09.
2020. 01. 05.
2019. 12. 14.
2019. 11. 07.
2019. 10. 23.
2019. 10. 20.
2019. 08. 25.
2019. 08. 06.
2019. 07. 31.
2019. 07. 28.
2019. 06. 27.
2019. 06. 13.
2019. 05. 31.
2019. 05. 23.
2019. 05. 14.
2019. 04. 22.
2019. 04. 06.