Az új Balaton-törvényről: a part mindenkié, ezért a megközelíthetősége közérdek

Ezt Sógor Csaba, a Miniszterelnökség képviseletében tartott előadásában mondta a Balaton Fejlesztési Tanács vízvilágnapi konferenciáján Siófokon – a hirbalaton.hu összefoglalója szerint. (A régi Balaton-törvény helyébe lépő új jogszabály az országos területrendezési törvény részeként lépett életbe!)

Az állam vállalja a kártalanítást

Sógor Csaba elmondta, a március 15-én életbelépett új, a Balaton-régiót is szabályozó törvény megalkotása során elvárás volt a jogalkotók felé, hogy a régi védelmi szintek ne csökkenjenek, ugyanakkor a megszerzett építési jogokat ne vegyék el, és minél kevesebb kártalanítási kötelezettség keletkezzen általa.

A Balaton kiemelt üdülőkörzet 180 önkormányzatának 2021-ig kell összhangba hoznia a saját településrendezési tervét az új törvénnyel, amelynek során, ha az alaptörvényben foglaltak miatt ér valakit kár, az állam vállalja a kártalanítást. (Ez fontos újdonság, hiszen a 2003-as vízpart-rehabilitációs terv életbelépése után az állam nem gondoskodott kártalanításról – a szerk.) Tényleges kártalanításra csak 2022-től, a felülvizsgált, illetve módosított településrendezési tervek elfogadása után kerülhet sor. Ezek után állapítható meg ugyanis, hogy egy-egy változtatásra az alaptörvény, vagy helyi rendelet miatt kerül sor, és a kártalanításért az állam, vagy a helyi önkormányzat a felelős.

A vízpart új szabályozására még várni kell

A Balaton-parti települések esetében még meg kell várni azt a miniszteri rendeletet, amely az új vízparti tervekről szól, és ami a régi, 2003-as partvonal-rehabilitációs tervek helyébe lép. Kormányrendelet szabályozza majd a parti területek terület-felhasználása mellett a hajókikötők létesítésének, továbbá a zagyterek felhasználásának feltételeit.

A már életbelépett új törvény markánsan három felé osztotta az üdülőrégiót, külön választva a háttértelepüléseket, a vízparti települések parttól távolabb eső részeit, és a vízparti részeket. Ez utóbbi általában a vízparttól a vasútig terjedő, általában 150-300 méter széles parti sáv, amire külön szabályozási csomag lesz érvényes.

Ebben a hármas tagozódásban a háttértelepüléseken a hangsúly leginkább a tájgazdálkodás védelem elősegítésére, a partközeli részeken a zöld területek védelmére, a 44 tóparti települést érintő vízparti sávban pedig a közterületek védelmére került a hangsúly – summázta a szakember.

A régi övezeti besorolások módosultak, azonban hogy pontosan hogyan, arról még készül, várhatóan egy hónapon belül meg lesz a miniszteri rendelet. Az új övezetek közül a legfontosabb az általános mezőgazdasági besorolású övezet lesz, amelynek művelési ágankénti építésügyi előírásait két oldalon sorolja a készülő jogszabály.

A csónakkikötőkről

Az új Balaton-törvény megalkotásakor az önkormányzatokkal történt egyeztetések során komoly igény mutatkozott a csónakkikötők létesítésének megkönnyítésére.

– Itt belefutottunk a természetvédelembe, és sok mindent nem tudtunk elérni nagy harcok árán sem – fogalmazott Sógor Csaba. Ami bekerült az új szabályozásba, hogy a IV és V osztályú nádasok területén, 2 kilométerenként, maximum 20 férőhelyes csónakkikötő létesülhet, ettől eltérő igények estén a természetvédelmi hatáság engedélyére van szükség – tette hozzá. (A balatoni csónakkikötő-hiány problémájáról szóló cikkünk itt olvasható.)

A vízparton nem lehet új építési-, illetve új lakóterületeket kijelölni

Az önkormányzatok  a településrendezési terveikben új építésre szánt területet már nem jelölhetnek ki, tehát a meglévő építési területeikkel kell hogy gazdálkodjanak.

A vízparti építésre szánt területeken nem szabad több vegyes, vagyis többféle, a lakó és kereskedelmi funkciót is megengedő területet kijelölni.

– Ezzel a lehetőséggel eddig elég sokszor éltek az önkormányzatok, ami elég károsan hatott a Balaton vízpartjára – jegyzete meg Sógor Csaba magyarázatképpen, miért került bele a tiltás az új jogszabályba.

Új lakóterület kijelölését sem engedi a törvény a továbbiakban.

Kemény szabályozás a kempingek és strandok védelmére

– Az elmúlt egy évben több balatoni kempingben is épültek, illetve épülni kezdtek lakóparkok.  A korábbi Balaton-törvény 2008-as felülvizsgálata során még nem gondoltak arra, hogy a kempingekben társasházak fognak épülni, aminek megakadályozására a területek rendeltetését is szabályozni kellett volna – mondta az előadó.

Az új törvény pótolja a régi hiányosságokat, konkrétan rendelkezve arról, miként lehet használni a strandok és kempingek területét, kifejezetten tiltva bizonyos rendeltetéseket, és nem megengedve ezen területek átsorolását, legfeljebb közparkká.

Hol kezdődik a szárazföld?

A Balaton régi, 100, majd 110 centiméteres szabályozási maximum-szintjét tavaly 120 centiméterre emelték.

A jelenleg is hatályban lévő régi partvonal-rehabilitációs terv még a 100 centiméteres szabályozási szinthez készült. Az új partvonal terv fogja meghatározni, hogy az új helyzetben hol is kezdődik a szárazföld, és meddig tart a Balaton. Április elején kezdődik meg az erről készülő jogszabály egyeztetése az önkormányzatokkal – Sógor Csaba tájékoztatása szerint.

A készülő új vízparti szabályozás tervei szerint a parttól kezdődő 30 méteres sávot beépítetlenül kell megőrizni, a már meglévő építési jogok elvonása nélkül. Ha ez a szabály magánterületeket érint, ott nem a kisajátítás lesz az elsődleges megoldás, hanem korlátoznák a magáncélú hasznosítást a közcél érdekében. Például a Balaton-part elérhetőségéért szükséges lesz bizonyos magánterületek közcélra történő megnyitása.

Mi lesz a már kiadott, közfelháborodást keltő építési engedélyekkel

Vetőné Zeke Erzsébet, a Nők a Balatonért (NABE) képviseletében azt kérdezte – utalva közelmúltban nagy felháborodást keltő esetekre, a balatonakali példát konkrétan is említve – a Miniszterelnökséget képviselő szakembertől az előadást követő fórumon, hogy az új törvény életbelépése előtt kiadott építési engedélyeket felül lehet-e vizsgálni, illetve módosítani az új szabályozásnak megfelelően. A válasz szerint jogerős építési engedéllyel rendelkező beruházásnál szerzett jogot nem lehet elvonni.

A fórumon szó esett arról is, hogy a jövőben a Balaton-parti települések vízpart felőli arculatát egy országos szintű jogszabály, és nem a helyi településképi rendelet szabályozná. Elhangzott az is, hogy tervezik a pár éve megszűnt balatoni főépítészi státusz újbóli megteremtését.