A globális turizmustól a Petőfi sétányig

Siófokon és a vonzáskörzetében az emberek az túlnyomó többsége a turizmusban vagy a turizmushoz köthető iparágakban dolgozik, a kiszolgáló iparágak nagyon sok munkahelyet biztosítanak. Az első tíz legnagyobb adófizető között lehet, hogy nincsen turizmussal foglalkozó vállalkozás, de ha jobban megnézzük az adóbevételek szerkezetét, illetve a foglalkoztatottak helyzetét, akkor azt láthatjuk, hogy mégiscsak az adóbevételek zöme – épp az adók, amelyek szabadon felhasználhatóak, pl. idegenforgalmi adó, építményadó – jelentősen hozzájárulnak a költségvetéshez. A turizmusnak van szezonalitása, de egy egész évben generált kereslet már megjelenik Siófok viszonylatában. A város képes január-februárban több tízezer vendégéjszakát generálni.
A példa kedvéért: Balatonfűzfőn van annyi vendégéjszaka egy esztendőben, mint Siófokon januárban. Jóval nagyobb lehetőségek vannak a turizmusban, mint amennyit jelenleg kihasználunk. Május elsejével a Nyitott Balaton rendezvénysorozattal elindul a tavaszi szezon, a városi rendezvények közül a tavaly debütált sikeres Vitorlás Szezonnyitó kerül megrendezésre, majd pünkösdkor a már hagyományos Balatoni Szezonnyitó.
Hoffman Henrikkel, a Siófoki Fürdőegylet Turisztikai Egyesület elnökével beszélgettünk.

- Tehát egy teljesen új, hosszú távú koncepció kell?

- Ez a struktúra, ami itt a Balatonnál kialakult, egyébként jónak tekinthető, csak egy probléma van vele: nehezen fenntartható, mivel nincs meg a forrásháttere. Az önkormányzatokhoz kapcsolódnak az egyes turisztikai egyesületek, és rajtuk múlik az, hogy ezek az egyesületek mire kapnak lehetőséget, mekkora forrást biztosítanak hozzá. A legfontosabb törekvése a turisztikai egyesületnek, hogy készüljön el végre egy olyanfajta turizmusfejlesztési koncepció, ami hosszú távon rajzol egy spektrumot a turizmus fejlődésének. Ez nem egy könnyű dolog, és ilyet nem tud akárki írni. Egy olyan külföldi szakértői csapatot kellene ezzel megbízni, akik máshol a világon már bizonyítottak. Olyan csapat kell, akik kívülről érkeztek ide, és nem belülről látják ezt a dolgot. Természetesen ezt meg kell, hogy előzze egy kutatás. Kutatni kell a vendégek elképzelését például, hiszen gondolhatjuk mi azt, hogy mi is lenne jó a turizmus szempontjából, de nem hordjuk a zsebünkben a bölcsek kövét és érdemes megkérdezni a turistákat is. Be kell vonni természetesen a város önkormányzatát és a helyi vállalkozásokat is. Egy ilyenfajta koncepciót csak az emberekkel együttműködve lehet elkészíteni.  A cél, hogy a politikai helyzet mindenkori megváltozása ne befolyásolja a turizmusban felrajzolt fejlődési spektrumot. Városvezetők jönnek- mennek tehát az előzőekben vázolt koncepciók teljesen elveszhetnek, feleslegessé válhat az előző évek munkája.

- Fontos a marketing is. Jelenleg a Fürdőegylet és a siofoki-hirek.hu portál próbálja a maga eszközeivel a várost "reklámozni"

- A turizmus irányítás és a felmerülő problémák kérdését el kellene osztani, hogy milyen feladat kinek a kompetenciája. Persze ehhez a forrást is biztosítani kell. Ilyen kérdés például a településmarketing, amely elengedhetetlen. Eddig a város sajtósa foglalkozott ezzel, emlékezhetünk óriásplakát kampányokra, megjelenésekre országos sajtóban. Mivel egy ideje sajtós nincs, az általad említetteken kívül ezzel nem foglalkozik senki, a szezon pedig a nyakunkon.  Azt kell(ene) kommunikálni, hogy Siófok egy aktív turisztikai desztináció tavasszal, bicikliút-hálózattal, kirándulóutakkal, aktív lehetőségekkel teli  szállodákkal, hajózással, vitorlázással, egyszóval minden adott a tartalmas időtöltéshez. Nem csak a várost, hanem a városban meglévő turisztikai tartalmat is ki kell emelni. Emellett a gasztronómiát a borturizmussal együtt vagy éppen a fesztiválokat. De emellett lehet jóval nagyobb egységben gondolkozni a Balaton vonatkozásában, ahogy az utóbbi időben tettük. A turizmus egy végtelenül érzékeny iparág. Láthattuk az elmúlt időkben, hogy hogyan változtatta meg mondjuk a globális turizmus piacát szeptember 11. vagy a Balaton viszonylatában egy vízszintcsökkenés, angolnapusztulás. Mindent lehet pozitív és negatív színben is feltüntetni. Hiszen azt, amikor elfogyott a víz a Balatonból, lehet úgy is mondani, hogy kiszáradt a tó, de azt is lehet mondani, hogy milyen jó, homokos lett a part, a családok jóval nagyobb biztonság mellett engedhetnek gyerekeket a vízbe. Így van ez minden mással, főleg a közbiztonsággal, ez a turizmust végtelenül befolyásolja. Azokat a desztinációkat világszerte, amelyek közbiztonság szempontjából rosszak, nem tűnnek biztonságosnak, a turisták egyszerűen nem látogatják. Még akkor is, ha a városban a közbiztonsággal kapcsolatban problémák merülnek fel, mint ahogy az elmúlt időszakban is, akkor járunk el felelősen, ha nem verjük nagydobra. Siófoknak és persze más turisztikai célpontoknak az ilyenekre nagyon kell ügyelnie. Megvan erre az önkormányzatnak, a rendőrségnek, a belügyminisztériumnak a megfelelő eszközrendszere. Ha a turisztikai szezon előtt ilyenekről kezdünk el beszélni, akkor elriasztjuk a turistákat. A turistában nem az marad meg, hogy Siófokot biztonságosabbá tették, és ott több lesz a rendőr – eleve egyébként a több rendőrnek nem biztos, hogy pozitív a képe - hanem az marad meg, hogy ott probléma van, nem jó a közbiztonság, oda több rendőr szükséges. Más úti célt fog választani. Azt gondolom, hogy ha a településnek megvan a megfelelő közbiztonsága a turistákhoz mérten is, az önmagában nem siker, nem lehet sikerként kommunikálni, hanem az a minimum elvárás.

- Ebből következik is az amiről mindenkinek van véleménye: a Petőfi sétány.

- A Petőfi sétány kérdése régóta húzódik, régóta állam az államban, és van egy olyan élete, amit a városi történések nem különösebben befolyásolnak, de nem feltétlenül él a legtisztább vagy a legigazabb kép a sétány jelenéről sem. Senki nem tudja, hogy mi történik ott vagy hogyan történik, de mindenkinek vannak prekoncepciói, véleménye. A sétányon is vannak olyan vállalkozások, amik hosszú évekre terveznek, beruháznak, akikkel érdemes a Petőfi sétányt tovább csinálni, de nem biztos, hogy a jelenlegi formájában. Egy legalább akkora (koncepció) váltásra lenne szükség, mint amilyen nagyjából tíz évvel ezelőtt lehetett, amikor a porból kivakartuk a sétányt, és elnyerte a mai formáját. Most elérte az életciklusának a végét, most jött el az a pillanat, amikor át kell gondolni, hogy merre tovább. Csak egy példa: komoly szűrő lehet, ha az egész egy rendezvényterület lenne, és oda belépődíjjal lehetne bejutni. De itt van például a nyitva tartások megváltoztatása. Az a Petőfi sétány vonatkozásában is megengedhetetlen, hogy kifejezetten csak a főszezoni időszakban, június végén, közepén nyitnak ki a helyek, és augusztus végével bezárnak. Biztosan lehet olyan rendeletet alkotni, vagy legyen szó a működési engedélyek kiadásáról, hogy legalább május közepétől-végétől, szeptember közepéig-végéig nyitva legyenek. Egészen más képe lenne a városnak, és lehet, hogy ezeknek a vállalkozóknak is megváltozna a gondolkodásmódja akkor, ha ezekben az időszakokban is rá kellene, hogy hajtsanak a vendégekre, és valami mást kellene, hogy kínáljanak, amit egyébként a főszezonban kínálnak. Sokkal átgondoltabb koncepciókat eredményezhetne ez, és nem feltétlenül lenne benne az éjszakai fókusz.