Magazin
Az első magyar kutatónő, aki az Antarktiszon...
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Kálmán Imre-fotókiállítás nyílt a világhírű operettkomponista születésnapján, október 24-én a KIKK előtti téren. November 26-ig...
Turizmus, 2020: a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma alapján Balatonfüred áll az élen, de ha a magánszálláshelyekét is...
A jazz szó hallatán legtöbbünknek egy bizonyos hangzásvilág, egy jellegzetes zenei élmény jut eszébe: trombita, bendzsó, bőgő, esetleg tuba szólamai kergetik egymást énekhang kísérete mellett. A laikus zenefogyasztó többnyire csak néhány előadót tud fejből felsorolni, aki ebben a műfajban jeleskedett vagy éppen most is alkot – talán nem túl nagy bátorság reprezentatív kutatások hiányában is azt állítani, hogy nem feltétlenül a határtalan változatosság jut elsőként eszünkbe erről a zenei stílusirányzatról.
Alaposan rácáfolt azonban ezekre az „előítéletekre” az idei jubileumi jazzfesztivál, amely zenészek és dallamok színes egyvelegét hozta el városunkba. BényeiTamás, a rendezvény egyik főszervezője egyenesen a legvariálhatóbb zeneként emlegeti ezt a műfajt: „A jazz a könnyűzene ősapja. Mi sem bizonyítja ezt jobban annál, mint hogy a rock and rollt is jazz-zenészek kezdték el játszani, de a popzene, amit manapság hallunk a rádióban, szintén a jazzből nőtte ki magát. Van egy jó példám is, ami érzékelteti ennek a stílusnak a fontosságát: egy bankett szervezője milyen zenével tudja szórakoztatni a vendégeket? A rock nagyon hangos, a latin zene túl egyhangú, a jazz tehát az igazán jó választás.” A háromnapos fesztivál programja is azt az érzést erősítette, hogy nincs két egyforma zenekar, és nincs két egyforma előadás: Karády Katalintól az Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam jazzes feldolgozását az Everybody loves my baby követte, hobbizenészek profiknak adták át a színpadot, a tinédzserek előadását nagypapa korú „kalapos gengszterek” műsora váltotta. A színes lampionokkal díszített téren csak a jókedv maradt változatlan, a bátrabbak tudásuknak és vérmérsékletüknek megfelelően táncoltak a színpad előtt, de még az ülve zenét hallgatóknak is folyamatosan mozgott legalább egy testrészük a kellemes
esti kikapcsolódás során. Külön élményt jelentett a bézs kalapok, piros hózentrógerok, csíkos nadrágok látványa a 10. jubileumi siófoki jazzfesztiválon, melynek indulásáról Apáti János, a rendezvény „atyja” a következőket mesélte: „Többszöri hívás után 1971-ben tettem eleget dr. Gáti István kérésének, és jöttem Siófokra zenét tanítani, zenekarokat alapítani. Akkoriban még minden este tehéncsordák haladtak végig a mostani Fő tér helyén, ahol jelen pillanatban a színpad áll, és már akkor foglalkoztatott a kérdés: hogy lesz így itt jazzfesztivál?” A válasz egyszerűnek bizonyult: rengeteg munkával lett végül jazzfesztivál Siófokon, mégpedig kétapás, ahogy azt dr. Balázs Árpád a jubileum alkalmából mondott beszédében kiemelte. Bényei Tamás – testvére, Bényei Tibor segítségével – fejezte be, amire Apáti Jánosnak saját bevallása szerint már nem volt energiája. A polgármesteri köszöntőben elhangzott továbbá: egy évtized megmutatta, hogy az igényes jazzmuzsikára Magyarországon van igény, városunkban pedig lehetőség. Tanár és tanítványa minden évben egy pár napra Amerika déli részének hangulatát varázsolja a Balaton partjára, amikor egymás mellett ülve, békésen adhatjuk át magunkat a háborítatlan zenehallgatás ritka pillanatainak. A hétvége során a legnagyobb érdeklődés természetesen az Apáti Dixieland Band fellépését övezte, amely rendhagyó módon kezdődött. Apáti Jánost – ismét őt idézve – „soha a büdös életben” nem mutatta be zenekarának tagjait egy-egy produkció előtt, most mégis kivételt tett. A többek között civilben orvosként, mérnökként, zenetanárként vagy éppen grafikusként dolgozó, és immáron 40 éve együtt zenélő társai a bemutatás mellett egy-egy rövid szólóprogram erejéig is kiléptek ezúttal a sorból. A fellépés kiválóan sikerült, a feladat pedig adott: a 20. siófoki jazzfesztiválra egy a mostaninál is egyedibb bemutatkozási formát kell kitalálni!
2020. 10. 29.
2020. 07. 09.
2020. 05. 06.
2020. 02. 19.
2020. 01. 29.
2020. 01. 28.
2020. 01. 18.
2019. 12. 18.
2019. 12. 14.
2019. 10. 27.
2019. 10. 22.
2019. 10. 11.
2019. 10. 10.
2019. 09. 26.
2019. 09. 25.
2019. 09. 24.
2019. 09. 22.
2019. 09. 21.
2019. 09. 17.
2019. 09. 13.
2019. 09. 12.
2019. 09. 09.