Kossuth díjat kapott a Hot Jazz Band

A Hot Jazz Band páratlanul sikeres, külföldön is nagyra értékelt, a tradicionális dzsessz autentikus megszólaltatására épülő előadóművészi tevékenysége, valamint a magyar könnyűzenei örökség ápolását szolgáló, értékőrző művészi munkája elismeréseként részesült az elismerésben. Az alapító- zenekarvezetőt Bényei Tamást a kezdetekről kérdeztük:

- Siófokon nőttél fel

- Szüleim Budapesten, a Kertészeti Egyetemen ismerkedtek meg, majd Balatonszabadiba költöztek, mert édesapám helyi a TSZ-nél kapott állást. Itt lakott a család, emlékszem kútból húztuk a vizet és petróleumlámpával világítottunk egészen 69-ig, ekkor költöztünk a Tanácsház utcai lakásba. Kilenc évesen vittek el a szüleim a zeneiskolába, ez akkor Kálmán Imre szülőházában működött.

- Hogyan és miért éppen trombita?

- A földszinten lehetett megnézni a fúvósokat, az emeleten pedig a többi hangszert, többek között Simon tanár úr az igazgató várta a hegedű iránt érdeklődőket. Mi persze meg is ragadtunk a földszinten az első szobában Apáti tanár úrnál, aki megkérdezte milyen hangszeren szeretnék játszani én meg rávágtam, hogy vadászkürtön. Olyan persze nem volt, de a tanár úr megmutatta a trombitát és adott egy fúvókát, amit hazavihettem. Másnap már meg is kaptam a hangszert hozzá az iskolában. Négy évet trombitáltam Apáti tanár úr kezei alatt, elsősorban indulókat és persze a zeneiskolai anyagokat játszottam.

- Aztán jött a dixieland

- Egy seregszemlén láttam játszani az Apáti Dixieland Band-et, ami akkor még Volán Dixieland néven futott, mert ők voltak a szponzorok. Ez meghatározó élmény volt, teljesen hatalmába kerített ez a muzsika. Pályám során kipróbáltam persze más stílusokat is, szórakozásból egy kis bluest, rock’n’rollt, még gitározni is megtanultam, vagy éppen mondhatnám a flamencot, Al di Meolát vagy Paco de Luciát, de a dixie örök, korábban és azóta sem tántorított el semmi, sem a beat őrület, sem a rock and roll, semmi.

- Bendzsózni is megtanultál

-  Apáti tanár úr mondta, hogy trombitásnak nincs hely, de ha valaki tudna bendzsózni, azt bevenné. Szereztünk egy keletnémet bendzsót és 11 évesen magamtól megtanultam játszani. Persze szólni nem mertem, hogy vegyen be a zenekarba, elég tekintélyelvű világ volt akkoriban. Évekkel később mikor visszamentem Siófokra, benéztem egy próbára és ott beszálltam bendzsózni, ekkor állandó tiszteletbeli tagnak választottak.

- Majd jöttek a középiskolai évek

- 1979-ben, tizennégy éves koromban Budapestre kerültem a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolába. Ez alatt a négy év alatt abbahagytam a trombitát, és a bendzsót is nagyon ritkán vettem elő, mégis dédelgettem az álmot, hogy egy napon akár saját zenekarom is lesz. A szakközép iskolában leltem egy barátot, Kukta Bélát, akivel kis kedvtelés zenekart alapítottunk, megtanultunk magunktól gitározni. Írtunk mindenféle stílusban könnyűzenét, de leginkáb az Al di Meola-féle flamenco-jazz volt ránk hatással. Itt jegyzem meg, hogy pár évvel később, egy rendkívül tehetséges siófoki gitáros barátommal, Szapudi Istvánnal, 1985-ben szintén duót alakítottunk, és egyedüli nem jazz-konzervatórista zenekarként bejutottunk a Rádió Jazz Versenyére, amit akkor Snétberger Ferenc nyert meg, akinek a produkciója kísértetiesen hasonlított a miénkre. István barátom a John Mc Laughlin-féle Sakhti irányzatot játszotta ördöngős technikával - ma asztrofizikus és a hawaii-i (USA) egyetemen tanít

- Hogyan alakult meg az első zenekar?

- Érettségi után egy évet műszaki rajzolóként dolgoztam, majd húsz évesen felvettek a Képzőművészeti Főiskolára, ami az akkori rend szerint egy év sorkatonai szolgálatot eredményezett. Bennem csak a zene tartotta a lelket. Itt egy művész csoport tagja lehettem, ahol leendő színészekkel együtt "raboskodtunk". Szerencsémre Kukta Bélát is ugyanoda sorozták, valamint itt ismerhettem meg Szőke Pétert egy jogász előfelvételis fiút, aki ismerte a dixie nótákat és remekül klarinétozott. Így jött az ötlet: Béla barátomat megtanítottam bendzsón, én kértem Siófokról egy trombitát, és egy öttagú dixieland band-et alapítottunk, amit később Jazztramps-nek neveztünk el. Eljött hát a nagy pillanat, megalakult a ZENEKAR - 1985-öt írtunk. A diktatúra abban az évben engedélyezte az utcazenét, és egy év múlva adott világútlevelet. A leszerelés után a nyári szünetben így jött aztán sorrendben: Vörösmarty tér , Bécs, Párizs, Cannes. A főiskolai évek alatt csak néhány fellépés adódott és az utcazenék itthon és a Cote d'Azure-ön - no persze sátorozással. Zenekaromban nagy volt a jövés-menés, de hihetetlen kalandokban és zenei élményekben volt részünk. 1988-ban neveztük magunkat el Hot Jazz Band-nek (további részletek a Hot Jazz Band 15. jubileum lemezborítón). Ekkor huszonnégy éves voltam. Lassan állandósult a felállás, s bár lett volna lehetőségem más zenekar tagjának lenni, nem tágítottam eredeti elképzelésemtől.

A Hoz Jazz Band még egy siófoki taggal büszkélkedhet, Szabó Lóránt személyében. Lóri a Kőbányai Zenei Stúdióban végzett gitár és dob szakon, majd a Kodolányi Jazz tanszakát végezte el. Tíz évig tanított gitárt és ütőt a balatonföldvári zeneiskolában és közben minden siófoki fesztiválon és kisebb helyen is fellépett, először mint a Blokk együttes basszusgitárosa- merthogy időközben bőgőzni is megtanult- majd mint az Apáti Dixieland Band gitárosa, és nem feledkezhetünk el a Noah's Ark nevű akusztikus projektről sem.

- Egy évvel ezelőtt már említetted, hogy valami készül

- Akkor már folyamatosan jártam meghallgatásokra Bényei Tamáshoz, játszottam együtt a zenekarral, és nagyon bíztam abban, hogy megfelelek és csatlakozhatok a zenekarhoz.

- Ami nem ment könnyen

- Harminc év anyagát kellett rövid idő alatt megtanulnom, és tanulom folyamatosan, most is. Emellett megtanultam bendzsózni is. Végül "felvettek", aminek nagyon örültem, hiszen ezért tanultam és gyakoroltam hosszú éveken keresztül, és nem elhanyagolható az a tény sem, hogy nagyon jól érzem magam a zenekarban.

- Kossuth- díj?

- Úgy gondolom, hogy esetemben, mivel alig egy éve vagyok a zenekar tagja- bár ez egy kemény év volt- ez egy kicsit a jövőnek is szól, meg kell felelnem ennek az elismerésnek, még többet kell dolgoznom.

A Hot Jazz Band október 16-án az Erkel Színházban tartja jubileumi koncertjét. Lesznek sztárvendégek és bemutatnak olyan formációkat, amelyek kiszélesítik a Hot Jazz Band hangzásvilágát. Ilyen lesz minden idők legnagyobb hazai bendzsózenekara, és az Erdélyből érkező vendégek, a Csíki Kamarazenekar segítségével szimfonikus hangzással ér véget az est. Júliusban saját rendezvényükre, a Siófoki New Orleans Jazz Fesztiválra várják a közönséget