Tekintse meg aktuális számunkat! megnézem
október
minden ami Siófok
Nemcsak modern, de bejárható is lesz a Sió-zsilip

Magazin

Nemcsak modern, de bejárható is lesz a...

A vízépítés történetében egyedülálló létesítmény valósul meg a közeljövőben Siófokon.

Milyen festői!

Kultúra

Milyen festői!

Holló László Munkácsy-díjas, Kossuth-díjas festőművész grafikáiból, tanulmányrajzaiból, festményeiből nyílt kiállítás szeptember...

Siófokon rajtolt a 40. Tour de Hongrie

Sport

Siófokon rajtolt a 40. Tour de Hongrie

Hat kontinens harmincegy országának 129 versenyzője állt rajthoz a 40. Tour de Hongrie siófoki prológján, köztük tizenhat hazai versenyző...

Ősszel is lesz miért a Balatonra menni

Balaton

Ősszel is lesz miért a Balatonra menni

Tizenegyedik alkalommal szervezi meg a Balatoni Turizmus Szövetség a Nyitott Balaton akciót, amelyhez idén 284 szálláshely, 140 étterem,...

Kultúra 2015. 10. 24.

Kiváló zene, botrányos librettó - Vegyes kritikákat kapott anno az idén 100. évfordulóját ünneplő Csárdáskirálynő

Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek.
Kálmán Imre zeneszerző darabját kritikusan fogadták 1915-ben az első bécsi bemutató után, az operett azonban mára már az egész világot meghódította. Siófokon a Csárdáskirálynő 100. évfordulóján emléktábla avatással, kiállítás megnyitóval, gyermekprogramokkal és operett gálával emlékeztek Kálmán Imrére, és a zeneszerző legnépszerűbb operettje október 24-én és 25-én.

A Kálmán Imre Emléknapok ünnepi rendezvényei október 24-én az operett szerző szülőházánál, a Kálmán Imre Emlékháznál kezdődtek el, ahol a Csárdáskirálynő keletkezésének 100. évfordulója alkalmából emléktáblát avatott fel Hamvas Péter alpolgármester és Witzmann Mihály országgyűlési képviselő. A koszorúzást követően a Kálmán Imre Kulturális központ emeleti galériáján a zeneszerző és legnépszerűbb operettje emlékére létrehozott, Éljen a szerelem! című kiállításának megnyitóján vehettek részt az érdeklődők. A Kálmán Imre Emlékház archívumából és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet archívumából származó fotókból, emléktárgyakból álló tárlat a Csárdáskirálynő 100 évét eleveníti fel.

Vajon hogyan látná most Siófokot Kálmán Imre? Tetszene-e neki a város? Felismerné-e gyermekkora régi helyeit? – tette fel a kérdéseket Hamvas Péter siófoki alpolgármester, aki válaszként egy képzeletbeli sétára invitálta a megnyitó résztvevőit. - Elképzeltem Kálmán Imrét, ahogy a vonattal elindul a fővárosból, és megérkezik a siófoki vasútállomásra, a Millennium parkba, ahol saját képmásába botlik Varga Imre szobrát látva. Leül egy békebeli hangulatos kávézóba a templom mögött, majd elindul felkeresni szülőházát. A mára már Emlékházzá átalakított épületbe belépve előtűnnek a régi emlékek, gyermekkora, egész életműve, szerelme, Vera. Végigjárja a róla elnevezett sétányt, megérkezik a Kálmán Imre Kulturális Központhoz, ahol ma egy kiállításra gyűltünk össze. „Bejártam a világot, mindenhol ünnepeltek, körbevettek, méltattak, de Siófok az én városom és a Balaton az én hazám.” - az alpolgármester szerint ezt mondhatná az operett szerző, ha ma visszatérne szülővárosába.

Witzmann Mihály országgyűlési képviselő beszédében a Kálmán kultuszt emelte ki, amelyet a mai napig őriz Siófok:

- Végigjárva a város utcáit, tereit, elmondhatjuk, hogy a Kálmán Imre kultusz a mindennapok világában is kézzel fogható. Kézzel fogható az a szeretet, tisztelet és kötődés, ami a siófoki emberek szívében él az operett koronázatlan királya iránt. Ennek ékes bizonyítéka, hogy az a város, ahol ő született, az ő tiszteletére egy sétányt nevezett el, nevét viseli az az emlékház, ahol gyermekéveit töltötte, a Millennium parkban megtalálható Varga Imre szobor is őrzi emlékét, és az a kulturális központ, ahol ma ezt a kiállítást megnyitjuk, szintén az ő nevét viseli. A Csárdáskirálynő születésének 100. évfordulója alkalmából a mai naptól egy újabb relikvia, az Emlékház falára elhelyezett emléktábla, őrzi Kálmán Imre nevét, munkásságának emlékét és híres operettjének jubileumát. Úgy gondolom, hogy ezek azok az értékek, amelyek Siófokot igazán gazdaggá, sokszínű településsé, és valóban a Balaton fővárosává teszik.Talán kevesen gondolnak bele az ide látogató vendégek közül abba, hogy ennek a városnak nemcsak a turizmus, a vendéglátás az erőssége, hanem olyan kulturális értékei vannak, mint például az a hagyaték, az az életpálya, az a művészet, amelyet Kálmán Imre hagyott ránk örökségül. Ennek megőrzése, ápolása, és átadása az utókor számára nemcsak kötelességünk, hanem társadalmi felelősségvállalásunk megnyilvánulása is kell, hogy legyen. – emelte ki Witzmann Mihály, aki beszédében az operett szerző életrajzának legfontosabb állomásait is bemutatta a közönségnek.

Kálmán Imre 1882. október 24-én éjfélkor született Siófokon. 9 éves volt, amikor édesapja vállalkozása csődbe ment, így meg kellett válniuk mindenüktől, még siófoki házuktól is, ám a zeneszerző későbbi sikeres pályafutása során sem szakította meg kapcsolatát Siófokkal. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, beiratkozott a Zeneakadémiára, közben jogot is tanult. Zongoristaként, majd zeneszerzőként folytatta karrierjét, Bécsbe költözött. Az Anschluss után családjával el kellett hagynia Bécset, Párizsban, Amerikában éltek, végül a háború után visszatértek Európába. Kálmán Imre Párizsban halt meg, Bécsben temették el 1953. október 30-án.

A zeneszerzőt Siófokhoz több szál is köti: - édesapja és a család kezdeményezésére megalapították azt a társaságot, amely Siófok fejlesztését tűzte ki céljául. Az 1860-as évektől a város fejlődése óriási léptekkel haladt előre, elindult a Dél-Balatoni vasút építése, fürdőtelepek, panziók, villák épültek, fürdőközponttá vált a város. Ebben az ilyen lokálpatrióta kezdeményezéseknek, mint ez a társaság is, hatalmas szerepe volt. – mondta Witzmann Mihály.

A kiállítást dr. Gajdó Tamás színháztörténész nyitotta meg, aki a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettől érkezett Siófokra.

- A Csárdáskirálynő című operettet 100 éve mutatta be először a bécsi Johann Strauss Theater, de története korábbra nyúlik vissza. – meséli a színháztörténész. - Első felvonását 1914 májusában egy cseh fürdőben írta meg Kálmán Imre Leo Stein és Béla Jenbach szövegkönyvírókkal. A harmonikus munkát az első világháború kitörése félbeszakította, de egyéves szünet után a zeneszerző Ausztriában befejezte az operettet. Az eredeti cím, Éljen a szerelem! Csárdáskirálynőre változott, és az első bécsi bemutatóra 1915. november 17-én került sor. A bécsi lapok kritikái vegyesen fogadták az új operettet, a zenét kiválónak tartották, de a librettót (az operett szövegét) botrányosan rossznak. Elsősorban azt kifogásolták, hogy a szerzők lejáratták az arisztokráciát. „Csárdáskirálynőnek nevezte magát az a legnagyobb mértékben nevetséges tákolmány, amelyet Stein és Jenbach urak szemtelenkedtek a színpadra, és amelyhez az egyébként előnyösen ismert komponista, Kálmán Imre nem érezte értelmi színvonalán alulinak néhány taktusnyi muzsikát hozzábiggyeszteni.” – írták a kritikusok. Nyilván elfelejtették azt az esetet, amelyről a vasárnapi újság 1900. március 4-én számolt be: érdekes esküvő ment végbe a Budavári Helyőrség Templomában. Egy budapesti hadtestparancsnok vezette oltárhoz egykori elődjének özvegyét, aki színésznő volt. Sok néző erre az esetre, valamint I. Ferenc József és Schratt Katalin románcára is gondolhatott az operett kapcsán.

Fotók: Gáti Kornél

A Csárdáskirálynő bemutatójáról a budapesti lapok is beszámoltak. Az Est cikkírója 1915. november 20-án felháborodva tárta olvasói elé, hogy példátlan eset történt. „Egy bárgyú operetten mulatnak most Bécsben, szeretném, hogy ne tudjak rajta felháborodni, de nem megy. Ha talán nem osztrák iparos tákolta volna össze, ha nem Bécsbe játszanák, egészen mindegy lenne, hogy az operett miféle vad alakokból, miféle cselekményből van összerakva. De egy osztráknak kutya kötelessége, hogy mindent tudjon rólunk, még azt is, hogy rovásunkra ízetlenül humorizálni tilos.” Az újságíró még tovább ment, Kálmán Imrét is megtámadta. „Miért adja ehhez magát egy magyar ember? Hiszen azáltal, hogy zenét írt az osztrák író sületlenségeihez, mintegy hitelesíti azokat. Most, amikor a világ lassacskán rájött, hogy van Magyarország, és hogy kicsodák a magyarok, szabad-e fiának ilyen ízléstelenségbe belemenni.” A cikkben ugyan nem szerepel sem az operett címe, sem a zeneszerző neve, egyértelmű volt a célzás. Kálmán Imre válaszlevele már másnap megjelent, a zeneszerző leszögezte, hogy a sértő viccek nem szerepelnek a szövegkönyvben, az a szereplők rögtönzése, amelyek a próbák során kerültek az előadásba. A súlyosabb vádakat így utasította vissza: „nemcsak a zeneszerző, hanem az egyik szövegíró is magyar, minden távolabb állt tőlünk, mint az, hogy a magyar érzést megbántsuk.” Kálmán Imre azt is hangsúlyozta, hogy a darab első felvonása Budapesten játszódik, kifejezetten az ő kívánságára választották a magyar környezetet, egyszerűen csak azért, mert csak magyar muzsikát tud írni.

Ez a két írás már az operett budapesti bemutatóját készítette elő. 1916 szeptemberében kezdődtek a próbák, a fordító újraköltötte a verseket, Kálmán Imre igyekezett a mű zenéjét felfrissíteni. A harmadik felvonásba új darabot komponált, a Hajmási csárdást. 1916 novemberében a pesti premierre minden jegy elkelt, nagy lelkesedéssel fogadták a darabot. – mutatta be a Csárdáskirálynő kezdeteit dr. Gajdó Tamás.

Fotók: Gáti Kornél

Az operett elindult világhódító körútjára, 1917-ben már Szentpéterváron mutatták be, majd az angolok és az amerikaiak is színpadra vitték. A szövegkönyvet 1954-ben Békeffi István és Kellér Dezső írták át, majd a 2000-es években Kerényi Miklós rendezésében mutatták be a darabot. A Budapesti Operettszínház új díszlettel, új jelmezekkel 2015. július 17-én, Siófokon, Kálmán Imre szülővárosában adta elő a Csárdáskirálynőt.

 

Az operett születésének 100 éves évfordulóján, Siófokon egy közös összefogással létrejött rendezvénysorozattal emlékeznek. A Kálmán Imre Kulturális Központ, a Kálmán Imre Emlékház és a BRTK Könyvtár munkatársai együttműködésével, a város vezetés és a képviselőtestület támogatásával jöttek létre a Kálmán Imre Emléknapok kétnapos programjai. Az októberi hétvégén a városban megállító táblák hirdetik Kálmán Imre életútját, a city light táblákon nemcsak a programok, hanem a Csárdáskirálynő plakátjai is láthatóak, és október 24-től kezdve a Víztoronyban Kálmán Imre melódiái hallatóak majd minden órában.

Október 24-én az emléktábla avatót és a kiállítás megnyitót követően a Könyvtárban gyermekprogramok, az Emlékházban kézműves foglalkozások várták a gyerekeket, majd este Sári Gábor magánénekes önálló estjét hallgathatták meg az érdeklődők a Könyvtár előadótermében. Október 25-én napközben folytatódnak a kézműves foglalkozások, este 19 órától pedig a Kálmán Imre Kulturális Központ színháztermében Kigyúlnak a fények… címmel Kálmán Imre műveiből összeállított operett gálát tekinthet meg a közönség.

Milei Barbara

Részletes program: ITT!

Tekintse meg fotó galériánkat! Tekintse meg fotó galériánkat!

Hangverseny a zene világnapja alkalmából

2019. 10. 11.

A Siófoki Művészeti Iskola művésztanárai és ifjúsági zenekara adott koncertet a Zenél a város klasszikus- és komolyzenei koncertsorozat keretében október 9-én a zene világnapja alkalmából a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal házasságkötő termében.
Részletek »

Országos Könyvtári Napok a siófoki BRTK Könyvtárban

2019. 10. 10.

Kiállításokkal, előadásokkal, gyerekprogramokkal csatlakozott a 14. Országos Könyvtári Napokhoz a siófoki BRTK Könyvtár szeptember 30. és október 6. között.
Részletek »

Emlékházi Vigadalom

2019. 09. 26.

Emlékházi Vigadalom
Tárlatvezetéssel, filmvetítéssel, kincskereséssel és Emlékházi Vigadalommal ünnepelte a Kulturális Örökség Napokat szeptember 20-án és 21-én a Kálmán Imre Emlékház.
Részletek »

Milyen festői!

2019. 09. 25.

Milyen festői!
Holló László Munkácsy-díjas, Kossuth-díjas festőművész grafikáiból, tanulmányrajzaiból, festményeiből nyílt kiállítás szeptember 20-án a Kálmán Imre Emlékházban.
Részletek »

Zenélő Templomok a Budapesti Tomkins Énekegyüttessel

2019. 09. 24.

Zenélő Templomok a Budapesti Tomkins Énekegyüttessel
A Budapesti Tomkins Énekegyüttes előadása nyitotta meg a Zenélő Templomok kulturális rendezvénysorozat új évadát szeptember 20-án a Siófok-Kiliti Református templomban.
Részletek »

Siófok: színes kínálat az új színházi évadban

2019. 09. 22.

A siófoki Kálmán Imre Kulturális Központ idei színházi évadában a legkisebbektől a felnőttekig mindenki talál majd kedvére való darabot. A város kínálatában az őszi rendezvények és előadások mellett már az új évad felnőtt- és gyermekbérletei is szerepelnek, melyek keretében operett, vígjáték, balett, mesemusical, filmvetítés, táncjáték, bábelőadás, rajzfilmzenék, sőt még lézershow is várja az érdeklődőket egészen jövő májusig.
Részletek »

Siófoki szépirodalmi sikerek

2019. 09. 21.

Siófoki szépirodalmi sikerek
Eredményesen szerepelt az Irodalmi Rádió szépirodalmi pályázatán két siófoki alkotóművész, Völgyi Ildikó és Gróf Tamás.
Részletek »

Nyitott templomok napja Siófokon

2019. 09. 17.

Nyitott templomok napja Siófokon
Az európai hírű Ars Sacra Fesztivál keretében kilencedik alkalommal rendezték meg Siófokon a Nyitott templomok napját szeptember 14-én.
Részletek »

Szeder koncert a Magyar Dal Napján

2019. 09. 13.

Szeder koncert a Magyar Dal Napján
Szeder koncertjével csatlakozott a siófoki Kálmán Imre Kulturális Központ szeptember 8-án a magyar könnyűzene előtt tisztelgő Magyar Dal Napja című országos kezdeményezéshez.
Részletek »

Spájz – Siófoki Értékleltár

2019. 09. 12.

Spájz – Siófoki Értékleltár
Szeptember 7-én megnyitotta kapuit a Spájz – Siófoki Értékleltár a Kálmán Imre Kulturális Központban.
Részletek »

Újra Zenél a város

2019. 09. 09.

Újra Zenél a város
Az Apáti Dixieland Band koncertjével indult el szeptember 6-án a Zenél a város című klasszikus- és komolyzenei koncertsorozat új évada a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Házasságkötő termében.
Részletek »
Még több kultúra cikk