Tekintse meg aktuális számunkat! megnézem
november
minden ami Siófok
Megnyílt a JátékKuckó

Magazin

Megnyílt a JátékKuckó

A siófoki ovisok boldogan vették birtokba a város új JátékKuckóját az élményház november 20-i megnyitóján.

Siófokra érkeztek „Makovecz angyalai”

Kultúra

Siófokra érkeztek „Makovecz angyalai”

A Makovecz Imre Kossuth-díjas építész által tervezett épületekben, templomokban zajló Héttorony Fesztivál a zenei programok mellett a...

Városi sakkbajnokság

Sport

Városi sakkbajnokság

20 felnőtt és 24 általános iskolás mérte össze erejét villámsakkban Siófok Város 51. Sakkbajnokságán.

Négylábú kadétok

Balaton

Négylábú kadétok

Újabb rendőrkutyák segítik majd a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság munkáját.

Kultúra 2015. 10. 24.

Kiváló zene, botrányos librettó - Vegyes kritikákat kapott anno az idén 100. évfordulóját ünneplő Csárdáskirálynő

Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek.
Kálmán Imre zeneszerző darabját kritikusan fogadták 1915-ben az első bécsi bemutató után, az operett azonban mára már az egész világot meghódította. Siófokon a Csárdáskirálynő 100. évfordulóján emléktábla avatással, kiállítás megnyitóval, gyermekprogramokkal és operett gálával emlékeztek Kálmán Imrére, és a zeneszerző legnépszerűbb operettje október 24-én és 25-én.

A Kálmán Imre Emléknapok ünnepi rendezvényei október 24-én az operett szerző szülőházánál, a Kálmán Imre Emlékháznál kezdődtek el, ahol a Csárdáskirálynő keletkezésének 100. évfordulója alkalmából emléktáblát avatott fel Hamvas Péter alpolgármester és Witzmann Mihály országgyűlési képviselő. A koszorúzást követően a Kálmán Imre Kulturális központ emeleti galériáján a zeneszerző és legnépszerűbb operettje emlékére létrehozott, Éljen a szerelem! című kiállításának megnyitóján vehettek részt az érdeklődők. A Kálmán Imre Emlékház archívumából és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet archívumából származó fotókból, emléktárgyakból álló tárlat a Csárdáskirálynő 100 évét eleveníti fel.

Vajon hogyan látná most Siófokot Kálmán Imre? Tetszene-e neki a város? Felismerné-e gyermekkora régi helyeit? – tette fel a kérdéseket Hamvas Péter siófoki alpolgármester, aki válaszként egy képzeletbeli sétára invitálta a megnyitó résztvevőit. - Elképzeltem Kálmán Imrét, ahogy a vonattal elindul a fővárosból, és megérkezik a siófoki vasútállomásra, a Millennium parkba, ahol saját képmásába botlik Varga Imre szobrát látva. Leül egy békebeli hangulatos kávézóba a templom mögött, majd elindul felkeresni szülőházát. A mára már Emlékházzá átalakított épületbe belépve előtűnnek a régi emlékek, gyermekkora, egész életműve, szerelme, Vera. Végigjárja a róla elnevezett sétányt, megérkezik a Kálmán Imre Kulturális Központhoz, ahol ma egy kiállításra gyűltünk össze. „Bejártam a világot, mindenhol ünnepeltek, körbevettek, méltattak, de Siófok az én városom és a Balaton az én hazám.” - az alpolgármester szerint ezt mondhatná az operett szerző, ha ma visszatérne szülővárosába.

Witzmann Mihály országgyűlési képviselő beszédében a Kálmán kultuszt emelte ki, amelyet a mai napig őriz Siófok:

- Végigjárva a város utcáit, tereit, elmondhatjuk, hogy a Kálmán Imre kultusz a mindennapok világában is kézzel fogható. Kézzel fogható az a szeretet, tisztelet és kötődés, ami a siófoki emberek szívében él az operett koronázatlan királya iránt. Ennek ékes bizonyítéka, hogy az a város, ahol ő született, az ő tiszteletére egy sétányt nevezett el, nevét viseli az az emlékház, ahol gyermekéveit töltötte, a Millennium parkban megtalálható Varga Imre szobor is őrzi emlékét, és az a kulturális központ, ahol ma ezt a kiállítást megnyitjuk, szintén az ő nevét viseli. A Csárdáskirálynő születésének 100. évfordulója alkalmából a mai naptól egy újabb relikvia, az Emlékház falára elhelyezett emléktábla, őrzi Kálmán Imre nevét, munkásságának emlékét és híres operettjének jubileumát. Úgy gondolom, hogy ezek azok az értékek, amelyek Siófokot igazán gazdaggá, sokszínű településsé, és valóban a Balaton fővárosává teszik.Talán kevesen gondolnak bele az ide látogató vendégek közül abba, hogy ennek a városnak nemcsak a turizmus, a vendéglátás az erőssége, hanem olyan kulturális értékei vannak, mint például az a hagyaték, az az életpálya, az a művészet, amelyet Kálmán Imre hagyott ránk örökségül. Ennek megőrzése, ápolása, és átadása az utókor számára nemcsak kötelességünk, hanem társadalmi felelősségvállalásunk megnyilvánulása is kell, hogy legyen. – emelte ki Witzmann Mihály, aki beszédében az operett szerző életrajzának legfontosabb állomásait is bemutatta a közönségnek.

Kálmán Imre 1882. október 24-én éjfélkor született Siófokon. 9 éves volt, amikor édesapja vállalkozása csődbe ment, így meg kellett válniuk mindenüktől, még siófoki házuktól is, ám a zeneszerző későbbi sikeres pályafutása során sem szakította meg kapcsolatát Siófokkal. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, beiratkozott a Zeneakadémiára, közben jogot is tanult. Zongoristaként, majd zeneszerzőként folytatta karrierjét, Bécsbe költözött. Az Anschluss után családjával el kellett hagynia Bécset, Párizsban, Amerikában éltek, végül a háború után visszatértek Európába. Kálmán Imre Párizsban halt meg, Bécsben temették el 1953. október 30-án.

A zeneszerzőt Siófokhoz több szál is köti: - édesapja és a család kezdeményezésére megalapították azt a társaságot, amely Siófok fejlesztését tűzte ki céljául. Az 1860-as évektől a város fejlődése óriási léptekkel haladt előre, elindult a Dél-Balatoni vasút építése, fürdőtelepek, panziók, villák épültek, fürdőközponttá vált a város. Ebben az ilyen lokálpatrióta kezdeményezéseknek, mint ez a társaság is, hatalmas szerepe volt. – mondta Witzmann Mihály.

A kiállítást dr. Gajdó Tamás színháztörténész nyitotta meg, aki a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettől érkezett Siófokra.

- A Csárdáskirálynő című operettet 100 éve mutatta be először a bécsi Johann Strauss Theater, de története korábbra nyúlik vissza. – meséli a színháztörténész. - Első felvonását 1914 májusában egy cseh fürdőben írta meg Kálmán Imre Leo Stein és Béla Jenbach szövegkönyvírókkal. A harmonikus munkát az első világháború kitörése félbeszakította, de egyéves szünet után a zeneszerző Ausztriában befejezte az operettet. Az eredeti cím, Éljen a szerelem! Csárdáskirálynőre változott, és az első bécsi bemutatóra 1915. november 17-én került sor. A bécsi lapok kritikái vegyesen fogadták az új operettet, a zenét kiválónak tartották, de a librettót (az operett szövegét) botrányosan rossznak. Elsősorban azt kifogásolták, hogy a szerzők lejáratták az arisztokráciát. „Csárdáskirálynőnek nevezte magát az a legnagyobb mértékben nevetséges tákolmány, amelyet Stein és Jenbach urak szemtelenkedtek a színpadra, és amelyhez az egyébként előnyösen ismert komponista, Kálmán Imre nem érezte értelmi színvonalán alulinak néhány taktusnyi muzsikát hozzábiggyeszteni.” – írták a kritikusok. Nyilván elfelejtették azt az esetet, amelyről a vasárnapi újság 1900. március 4-én számolt be: érdekes esküvő ment végbe a Budavári Helyőrség Templomában. Egy budapesti hadtestparancsnok vezette oltárhoz egykori elődjének özvegyét, aki színésznő volt. Sok néző erre az esetre, valamint I. Ferenc József és Schratt Katalin románcára is gondolhatott az operett kapcsán.

Fotók: Gáti Kornél

A Csárdáskirálynő bemutatójáról a budapesti lapok is beszámoltak. Az Est cikkírója 1915. november 20-án felháborodva tárta olvasói elé, hogy példátlan eset történt. „Egy bárgyú operetten mulatnak most Bécsben, szeretném, hogy ne tudjak rajta felháborodni, de nem megy. Ha talán nem osztrák iparos tákolta volna össze, ha nem Bécsbe játszanák, egészen mindegy lenne, hogy az operett miféle vad alakokból, miféle cselekményből van összerakva. De egy osztráknak kutya kötelessége, hogy mindent tudjon rólunk, még azt is, hogy rovásunkra ízetlenül humorizálni tilos.” Az újságíró még tovább ment, Kálmán Imrét is megtámadta. „Miért adja ehhez magát egy magyar ember? Hiszen azáltal, hogy zenét írt az osztrák író sületlenségeihez, mintegy hitelesíti azokat. Most, amikor a világ lassacskán rájött, hogy van Magyarország, és hogy kicsodák a magyarok, szabad-e fiának ilyen ízléstelenségbe belemenni.” A cikkben ugyan nem szerepel sem az operett címe, sem a zeneszerző neve, egyértelmű volt a célzás. Kálmán Imre válaszlevele már másnap megjelent, a zeneszerző leszögezte, hogy a sértő viccek nem szerepelnek a szövegkönyvben, az a szereplők rögtönzése, amelyek a próbák során kerültek az előadásba. A súlyosabb vádakat így utasította vissza: „nemcsak a zeneszerző, hanem az egyik szövegíró is magyar, minden távolabb állt tőlünk, mint az, hogy a magyar érzést megbántsuk.” Kálmán Imre azt is hangsúlyozta, hogy a darab első felvonása Budapesten játszódik, kifejezetten az ő kívánságára választották a magyar környezetet, egyszerűen csak azért, mert csak magyar muzsikát tud írni.

Ez a két írás már az operett budapesti bemutatóját készítette elő. 1916 szeptemberében kezdődtek a próbák, a fordító újraköltötte a verseket, Kálmán Imre igyekezett a mű zenéjét felfrissíteni. A harmadik felvonásba új darabot komponált, a Hajmási csárdást. 1916 novemberében a pesti premierre minden jegy elkelt, nagy lelkesedéssel fogadták a darabot. – mutatta be a Csárdáskirálynő kezdeteit dr. Gajdó Tamás.

Fotók: Gáti Kornél

Az operett elindult világhódító körútjára, 1917-ben már Szentpéterváron mutatták be, majd az angolok és az amerikaiak is színpadra vitték. A szövegkönyvet 1954-ben Békeffi István és Kellér Dezső írták át, majd a 2000-es években Kerényi Miklós rendezésében mutatták be a darabot. A Budapesti Operettszínház új díszlettel, új jelmezekkel 2015. július 17-én, Siófokon, Kálmán Imre szülővárosában adta elő a Csárdáskirálynőt.

 

Az operett születésének 100 éves évfordulóján, Siófokon egy közös összefogással létrejött rendezvénysorozattal emlékeznek. A Kálmán Imre Kulturális Központ, a Kálmán Imre Emlékház és a BRTK Könyvtár munkatársai együttműködésével, a város vezetés és a képviselőtestület támogatásával jöttek létre a Kálmán Imre Emléknapok kétnapos programjai. Az októberi hétvégén a városban megállító táblák hirdetik Kálmán Imre életútját, a city light táblákon nemcsak a programok, hanem a Csárdáskirálynő plakátjai is láthatóak, és október 24-től kezdve a Víztoronyban Kálmán Imre melódiái hallatóak majd minden órában.

Október 24-én az emléktábla avatót és a kiállítás megnyitót követően a Könyvtárban gyermekprogramok, az Emlékházban kézműves foglalkozások várták a gyerekeket, majd este Sári Gábor magánénekes önálló estjét hallgathatták meg az érdeklődők a Könyvtár előadótermében. Október 25-én napközben folytatódnak a kézműves foglalkozások, este 19 órától pedig a Kálmán Imre Kulturális Központ színháztermében Kigyúlnak a fények… címmel Kálmán Imre műveiből összeállított operett gálát tekinthet meg a közönség.

Milei Barbara

Részletes program: ITT!

Tekintse meg fotó galériánkat! Tekintse meg fotó galériánkat!

A Lángoló Tűz-Zománc Attribútumai

2017. 10. 28.

A Lángoló Tűz-Zománc Attribútumai
Glatz Marietta tervező grafikus színes tűzzománc képeiből nyílt kiállítás a siófoki Kálmán Imre Emlékházban a Kálmán Imre Emléknapok alkalmából.
Részletek »

Jubileumi Kálmán Imre Emléknapok

2017. 10. 24.

Jubileumi Kálmán Imre Emléknapok
Hangszer és jelmezkiállítással, kávéházi operettel, operett gálaműsorral, gyermek operett előadással tiszteleg a siófoki születésű világhírű operett szerző, Kálmán Imre munkássága előtt a zeneszerzőről elnevezett siófoki kulturális központ a X. Kálmán Imre Emléknapokon október 24. és 29. között.
Részletek »

„Pécsi szál avagy vissza a kezdetekhez” a Magyar Festészet Napján

2017. 10. 22.

A Magyar Festészet Napján nyílt meg Démuth Réka Lilla festő grafikus és G.Lantos Judit festő ötvös közös kiállítása a siófoki Lógó Üveg Galériában. A tárlat a Pécsi Tudományegyetem Művészeti karán végzett siófoki képzőművészek alkotói tevékenységét mutatja be a kezdetektől napjainkig.
Részletek »

50 éves a Siófoki Rádióklub

2017. 10. 11.

50 éves a Siófoki Rádióklub
Kiállítás megnyitóval és elismerések átadásával ünnepelte megalapításának 50. jubileumát a Siófoki Rádióklub október 9-én a siófoki Kálmán Imre Kulturális Központban.
Részletek »

Görögországi folklórfesztiválon képviselte hazánkat a siófoki Balaton Táncegyüttes

2017. 10. 07.

Görögországi folklórfesztiválon képviselte hazánkat a siófoki Balaton Táncegyüttes
Nemcsak Siófokot, hanem Magyarországot és a magyar folklórt is képviselte a görögországi nemzetközi folklórfesztiválon a Balaton Táncegyüttes. A több évtizedes múltra visszatekintő siófoki néptánc társulat táncbemutatóival és a Magyar Táncházzal is hatalmas sikert aratott a görög Tánc Arisztotelész Földjén Fesztiválon.
Részletek »
Még több kultúra cikk

Aktuális számunk

megnézem
Archívum

Ezt hallgatjuk

Pink Floyd live at London

Pink Floyd live at London

Ezt nézzük

Az idő urai

Az idő urai