Magazin
Az első magyar kutatónő, aki az Antarktiszon...
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Kálmán Imre-fotókiállítás nyílt a világhírű operettkomponista születésnapján, október 24-én a KIKK előtti téren. November 26-ig...
Turizmus, 2020: a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma alapján Balatonfüred áll az élen, de ha a magánszálláshelyekét is...
A 466. Számú Magyar Tenger Cserkészcsapat tagjai és segítőik összesen nyolc helyszínen várták a két korcsoportból kikerülő versenyzőket: négy állomást a kisebbeknek, négy másikat a nagyobbaknak kellett meglátogatniuk a nap során. Sió Police helytörténeti nyomozójáték – hirdette a tábla a bázison, ahol Molnár Péter, a siófoki cserkészek vezetője felügyelte a csoportok indulását és érkezését. „Helytörténeti, mert minden egyes történelmi kort bemutató megállónál nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a várossal és a környékkel kapcsolatban is új információkat szerezzenek a fiatalok. Nyomozójáték pedig azért, mert a kérdések megválaszolásához szükséges információkat úgy kell összevadászniuk a helyszínen versenyzőknek” – árulta el a cserkészparancsnok. Szablyák csattogása, dob hangja, jurtának támasztott fokosbárdok és állatszőrmék, kézzel készített használati eszközök látványa fogadta például az egyik állomásra, a kórházdombra érkező iskolásokat – a honfoglalás korát elevenítették fel számukra a szervezők az Onogur Hagyományőrző Egyesület segítségével. A diákok csendben figyelik a küzdelmet, majd hallgatják a kibontakozó párbeszédet: valami szarvat keresnek a harcosok a sámán holmija között. A feketére festett képű nőszemély váltigállítja, hogy nincs nála a csatába hívó eszköz, és ekkor már a verseny résztvevői is tudják, hogy a feladat teljesítéséhez Lehel kürtjét kell meglelniük a rendelkezésre álló idő alatt. A hosszas keresésnek meg is lesz az eredménye, az egyik tegezből varázsolják elő a szépen faragott tárgyat, majd sietősen indulnak tovább a következő állomásra, hogy újabb pontokat gyűjtsenek az egész napos megmérettetésen. A vasútállomásnál, a gőzmozdony tövében is látványos próbatétel várt a fiatalokra: három bocskaiba öltözött, délceg fiatalemberrel kellett vitába bocsátkozni arról, miért is volt jó döntés a déli vasút megépítése a reformkorban, mennyivel ésszerűbb megoldás volt ez az északi parti vagy éppen a folyami szállítással szemben. A versenyzők nem csak a jó megoldásért, a helyes érvek felsorakoztatásáért kaptak pontot, hanem a kreativitást, a csapatszellemet is díjazták az értékelők.
Akárcsak a Rózsakertben, ahol egy 19. századi kosztümben mosolygó fiatal hölgyet kellett tisztázni a gyilkosság vádja alól, persze korábban gondosan elrejtett bizonyítékok segítségével. De hasonló talányokat kellett megoldani a római, török és Rákóczi korabeli állomásokon is – kivételt egyedül a cserkészek életét bemutató állomás jelentett, ahol nemcsak furfang, de kézügyesség is szükséges volt a maximális pontszám megszerzéséhez. Itt ugyanis sátrat állítottak a fiatalok, betekintést nyertek a cserkészek mindennapi életébe, és megismerkedhettek az 1933-as gödöllői dzsembori, azaz cserkésztalálkozó eseményeivel is, ahol a siófoki csapat is képviselte hazánkat. A megkérdezett versenyzők mindegyike izgalmas és érdekes rendezvényről, rengeteg új ismeretről számolt be a nap végén. A siker valószínűleg egyrészt az újszerű, gondolkodásra sarkalló feladatoknak köszönhető, másrészt az alapos szervezésnek: segítők hada fogadta a versenyzőket minden helyszínen, a játékmenet logikus és követhető volt, és az egyes állomások is hűen adták vissza az adott történelmi kor hangulatát. „Jó munkát!” – így köszöntik egymást a magyar cserkészek, és ez a verseny tényleg az volt.
A 466. Számú Magyar Tenger Cserkészcsapatról
A Magyar Cserkészszövetség siófoki szervezete mintegy 70 tagot tud sorai között, többségében 14-18 éves fiatalokat. A tagfelvételnél fontos szempont a nyitottság a rendszeres szabadtéri és egyéb csapatprogramok iránt és a vallásos meggyőződés, felekezettől függetlenül. Legnagyobb rendezvényük az évente megrendezett nyári tábor, melynek során egy hetet töltenek el a cserkészek az erdőben, szinte teljesen elzárkózva a külvilágtól. Ezen a néven 1932-ben kezdték meg működésüket Siófokon, majd a szervezet 1946-os betiltását követően 1990- ben alakították újra a Magyar Tenger Cserkészcsapatot. A cserkészetnek ma Magyarországon mintegy 8 000, világszerte pedig 38 millió tagja van, és ezzel a világ legnagyobb ifjúsági mozgalma.
2020. 10. 29.
2020. 07. 09.
2020. 05. 06.
2020. 02. 19.
2020. 01. 29.
2020. 01. 28.
2020. 01. 18.
2019. 12. 18.
2019. 12. 14.
2019. 10. 27.
2019. 10. 22.
2019. 10. 11.
2019. 10. 10.
2019. 09. 26.
2019. 09. 25.
2019. 09. 24.
2019. 09. 22.
2019. 09. 21.
2019. 09. 17.
2019. 09. 13.
2019. 09. 12.
2019. 09. 09.