Magazin
Az első magyar kutatónő, aki az Antarktiszon...
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Kálmán Imre-fotókiállítás nyílt a világhírű operettkomponista születésnapján, október 24-én a KIKK előtti téren. November 26-ig...
Turizmus, 2020: a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma alapján Balatonfüred áll az élen, de ha a magánszálláshelyekét is...
A kommunista diktatúra című tárlat felöleli azt az időszakot, amit Magyarországon a kommunisták uraltak. A megnyitó alkalmából az átfogó kiállítás anyagát összeállító Sinka Jenő tartott tárlatvezetést, a 20. század diktatórikus világába kalauzolta el az érdeklődőket.
- 1919. a tanácsköztársaság ideje, ekkor azzal a kényszertevékenységgel kezdték munkájukat a kommunisták, hogy 507 embert legyilkoltak hazánkban. A kivégzések gyors ütemben, durva módon történtek. 1945-ben, amikor a második világháború még be sem fejeződött, a magyar fiatalokat 15-50 éves korig összeírásra, adategyeztetésre vitték el, azonban soha többé nem tudtak szabadulni. Vagonokba rakták őket, mint a hasábfát, 50-60 embert egy-egy marhavagonba, így szállították őket a Szovjetunióba. Ők minimum 8 évet töltöttek javító, nevelő kényszermunkatáborban, amelyet gulágnak neveztek. Az itthon maradtak nagy részét is elhurcolták, a néhány napos munkára felszólításból 4-5 év lett. Ők az európai területen, az Uráltól nyugatra lettek elhelyezve, míg a korábbi gulág csoportokat az Urálon túl egészen Kamcsatkáig vitték. 1948-ban már teljes kommunista uralom volt, elkezdődött a párthatalom, kitelepítések zajlottak, a családokat elhurcolták lakásaikból, a Hortobágyra és más telepekre vitték őket más kulákok közé, és 8-10 éves gyermekeikkel együtt dolgoztatták őket. Munkaszolgálatra vitték azokat a fiatalokat is, akik nem voltak megbízhatóak a Magyar Állam szempontjából, katonai szolgálat volt ez hivatalosan, de munkával töltötték el a 27 hónapot. – beszélt a kommunista diktatúra munkatáborokba hurcolt áldozatairól Sinka Jenő.
A Szovjetunióban gulágnak, kényszermunkatábornak nevezett lágertevékenység Magyarországon is folytatódott. Recsk, Kőbánya például a világtól teljesen elzárt kényszermunkatábor terület volt.
- A kommunista diktatúra munkájához tartozott az egyházüldözés, kuláküldözés, kivégzések, börtönök. Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) hajtotta végre a párt határozatait, „a párt ökle” volt, amire büszkék is voltak. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a magyar nép volt az egyetlen, aki a második világháború után a legnagyobb hadsereg ellen felmert kelni. Senki nem mert szembeszállni, mindenki félt attól a hadtól, hiába kértünk segítséget, senki nem mert megmozdulni. Amerikának csak a Szueznél folyó olaj volt az érdeke, ami Magyarországon folyt, az nem. A forradalom 1956. november 4-én a vérbefojtással fejeződött be. Előtte a forradalom győzött, kivívta mindazt, amit célul kitűzött, de következett a megtorlás, a kivégzések sora. Már az 1956 előtt kivégzettekkel megtelt az Újköz temető 298-as parcellája, majd elkezdődött a 301-es parcella feltöltése. Rengeteg bajtársunkat kivégezték, börtönökbe zárták, folytatódott az a lelki terror, amit évtizedekig hordtunk magunkkal. Eljött a rendszerváltás, kimentek a tankok, bejöttek a bankok. 1991. június 19-én hagyta el az utolsó orosz katona hazánkat. Felszabadult lélekkel indultunk tovább, de itt maradtak a kommunisták utódai, más név alatt, de ma is itt vannak közöttünk, a kommunista korszak véleményem szerint a mai napig tart. – mondja Sinka Jenő.
Az emléknapon a tárlatvezetést a siófoki Teátrum Kávéházban egy filmvetítés követte. Szalkai Zoltán filmrendező, operatőr, riporter több dokumentumfilmje a közép-európai történelem nehéz éveiből merít témát, a Gyaloglás gulágföldön sorozat az egykori Szovjetunióban létező munkatáborok több mai helyszínét mutatja be. A Gyaloglás gulágföldön – Kolima című magyar ismeretterjesztő filmben a rendező feldolgozta azokat az élményeit, amelyek az egykor létező szovjet munkatáborok egyik körzetében, az Észak-Urál területén tett utazása során érték. Több száz kilométert gyalogolt a vidéken, elkészült filmje a valaha volt lágerek északi vidékének mai életéről szóló beszámoló lett. A filmvetítést egy beszélgetés zárta, Szalkai Zoltánnal Karancz Katalin színművész, a Kálmán Imre Műhely vezetője beszélgetett, valamint a közönség is feltehette kérdéseit a filmmel kapcsolatban.
A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja alkalmából február 25-én nyílt kiállítás a Kálmán Imre Kulturális Központban március 6-ig látogatható.
Milei Barbara
2020. 10. 29.
2020. 07. 09.
2020. 05. 06.
2020. 02. 19.
2020. 01. 29.
2020. 01. 28.
2020. 01. 18.
2019. 12. 18.
2019. 12. 14.
2019. 10. 27.
2019. 10. 22.
2019. 10. 11.
2019. 10. 10.
2019. 09. 26.
2019. 09. 25.
2019. 09. 24.
2019. 09. 22.
2019. 09. 21.
2019. 09. 17.
2019. 09. 13.
2019. 09. 12.
2019. 09. 09.