Magazin
Az első magyar kutatónő, aki az Antarktiszon...
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Kálmán Imre-fotókiállítás nyílt a világhírű operettkomponista születésnapján, október 24-én a KIKK előtti téren. November 26-ig...
Turizmus, 2020: a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma alapján Balatonfüred áll az élen, de ha a magánszálláshelyekét is...
Az adventi koszorú eredete például Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész nevéhez fűződik, aki az 1830-as években egy gyermekotthon egyik termébe fából hatalmas, kocsikerék méretű csillárt készíttetett, és minden nap egy-egy gyertyát gyújtott meg rajta karácsonyig. Ezen a koszorún még a hétköznapokra is jutott gyertya, a napjainkban elterjedt adventi koszorún azonban már csak négy gyertyát gyújtunk advent négy vasárnapján. A koszorú kör alakja az örökkévalóságot jelképezi, a gyertyák a hit, a remény, az öröm és a szeretet szimbólumai.
A legnépszerűbb karácsonyi sütemény a mézeskalács, melynek története összefügg a méz történetével, ami hosszú időn át pótolhatatlan édesítőszer volt. Az első mézeskalács feltehetően mézből, lisztből, vízből kevert kása volt, amelyet forró kövön szárítottak. Időszámításunk előtt három évezreddel az Indus-folyó völgyében kör alakú kemencében, agyagformában mézeskalácsot is sütöttek, és már az ókori irodalomban is számos helyen említik a mézespogácsát. „A 15-18. században élte virágkorát a német mézeskalács, és egész Európában elterjedt. A magyarországi mézeskalácsosság kezdeteiről tudnunk kell, hogy az Árpád-házi királyok idején a saját méhészettel rendelkező kolostorokban, majd a kolostorok körül kialakult településeken készítettek viaszfigurákat, mézes italokat és mézes süteményeket. Mátyás király idején a fűszerekhez bécsi közvetítéssel jutottak a mézeskalácsosok. Az első magyarországi viaszöntő céh, amelyhez a mézeskalácsosok is tartoztak, 1697-ben Nagyszombaton alakult.” –írja a Tar Károly, Erdélyi mézeskalács című művében. Idővel „mézesbábos” céhek is alakultak, ahol díszes mézeskalácsokat készítettek. A mézből ünnepek alkalmából formájában és díszítésében is az ünnephez köthető süteményt sütöttek, majd a mézeskalács kedvelt karácsonyi édességgé, ajándékká vált.
Az ünnep egyik legfontosabb jelképe napjainkban a karácsonyfa, melynek eredete a régi időkre nyúlik vissza. „A fa az Ószövetségben is a kozmikus életerőt szimbolizálja, a pogány hitvilágokban gyakran az istenek lakhelye, a germánoknál pedig egyenesen a világ szimbóluma (Yggdrasil) is. Az életfa vagy a zöld ág élet-szimbóluma gyakran kapcsolódik a különböző ünnepek népszokásaihoz, így a téli napfordulóhoz és a karácsonyhoz is. A karácsonyi életfa ágait a népszokás szerint Katalin vagy Borbála napján állították vízbe, és az az ünnepre kizöldült, ezzel is az élet diadalát hirdetve a sötétség és a halál felett. Ezeknek a termőágaknak utódaként jelent meg később a karácsonyfa is.” – olvasható a mult-kor.hu oldalán. A karácsonyfa állítás szokása német eredetű, Strassburgban jegyeztek fel először feldíszített fenyőfákat. A Felső-Rajna vidékén és Elzászban kezdett megjelenni a karácsonyi májusfa állításának szokása, kezdetben almával, ostyával, majd újabb díszekkel, cukorkával, gyertyával díszítették ezeket. A 18-19. századra egész Németországban elterjedt az ünnepekkor a karácsonyfa díszítése, mely kezdetben az arisztokrata, majd a polgári családok körében is szokássá vált. „Érdekesség, hogy amikor 1860 karácsonyakor Erzsébet királyné Madeira szigetén volt gyógykezelésen, Ferenc József e távoli helyre is küldött neki feldíszített fenyőfát. Angliába a német Albert szász-coburg-gothai herceg, Viktória királynő férje vitte az első karácsonyfát.” – írja mult-kor.hu. A németeknél kialakult karácsonyi hagyomány idővel egész Európában népszerű lett, ezért állítunk ma hazánkban is minden karácsonykor karácsonyfát.
Egy újabb karácsonyi őrület, a grincsfa
Hazánkban karácsonykor a karácsonyfa állításnak évszázadokra visszanyúló hagyománya van, azonban az elmúlt években egyre nagyobb divattá vált az úgynevezett „antikarácsonyfa”, más néven grincsfa állítása az ünnepek előtt. Ez a furcsa, viccesen kunkorodó, összekötözött, feldíszített zöld fácska egyenesen a tengerentúlról érkezett hozzánk. Amerikában elterjedt a grincsfa készítése, ami Theodor Seuss Geisel 1950-es évekbeli meséjéből származik. A Grincs című meséből azonos című film is készült. A történet főszereplője egy magányos, mogorva Grincs nevű manó, aki gyűlöli a karácsonyt, ellopja és gúzsba kötözi a karácsonyfákat. Innen ered a napjainkban egyre népszerűbb grincsfa.A Grincs terve azonban nem sikerül, mert a város lakói tovább ünnepelnek és énekelnek, merthogy a karácsony a szívekben él, nem pedig a hozzákötődő tárgyakban. Erre Grincs szíve is meglágyul.
2021. 01. 23.
2021. 01. 12.
2020. 12. 24.
2020. 12. 20.
2020. 12. 06.
2020. 11. 11.
2020. 10. 04.
2020. 09. 12.
2020. 08. 16.
2020. 07. 25.
2020. 06. 25.
2020. 05. 10.
2020. 04. 05.
2020. 02. 24.
2020. 02. 23.
2020. 02. 21.
2020. 01. 31.
2020. 01. 27.
2020. 01. 11.
2019. 12. 27.
2019. 12. 14.
2019. 12. 14.
2019. 11. 11.
2019. 10. 28.
2019. 10. 26.
2019. 10. 25.
2019. 10. 21.
2019. 10. 12.
2019. 10. 08.
2019. 10. 06.
2019. 10. 04.
2019. 10. 03.
2019. 10. 01.
2019. 09. 23.
2019. 09. 20.
2019. 09. 19.
2019. 09. 18.
2019. 09. 16.
2019. 09. 15.
2019. 09. 08.
2019. 09. 02.
2020. 10. 29.
2020. 07. 09.
2020. 05. 06.
2020. 02. 19.
2020. 01. 29.
2020. 01. 28.
2020. 01. 18.
2019. 12. 18.
2019. 12. 14.
2019. 10. 27.
2019. 10. 22.
2019. 10. 11.
2019. 10. 10.
2019. 09. 26.
2019. 09. 25.
2019. 09. 24.
2019. 09. 22.
2019. 09. 21.
2019. 09. 17.
2019. 09. 13.
2019. 09. 12.
2019. 09. 09.
2021. 01. 23.
2020. 11. 30.
2020. 08. 31.
2020. 03. 10.
2020. 03. 03.
2020. 02. 07.
2020. 01. 19.
2019. 11. 10.
2019. 11. 06.
2019. 11. 05.
2019. 11. 03.
2019. 11. 02.
2019. 10. 29.
2019. 10. 19.
2019. 10. 05.
2019. 09. 14.
2019. 09. 11.
2019. 09. 07.
2019. 08. 30.
2019. 08. 23.
2019. 08. 22.
2019. 08. 15.
2019. 08. 14.
2021. 01. 11.
2020. 12. 13.
2020. 10. 29.
2020. 10. 17.
2020. 09. 27.
2020. 09. 13.
2020. 08. 26.
2020. 08. 24.
2020. 08. 16.
2020. 08. 09.
2020. 08. 02.
2020. 07. 23.
2020. 07. 11.
2020. 06. 22.
2020. 05. 04.
2020. 04. 09.
2020. 03. 17.
2020. 03. 07.
2020. 02. 18.
2020. 02. 09.
2020. 02. 02.
2020. 01. 26.
2020. 01. 22.
2020. 01. 21.
2020. 01. 12.
2020. 01. 10.
2020. 01. 09.
2020. 01. 05.
2019. 12. 14.
2019. 11. 07.
2019. 10. 23.
2019. 10. 20.
2019. 08. 25.
2019. 08. 06.
2019. 07. 31.
2019. 07. 28.
2019. 06. 27.
2019. 06. 13.
2019. 05. 31.
2019. 05. 23.
2019. 05. 14.
2019. 04. 22.
2019. 04. 06.