Magazin
Az első magyar kutatónő, aki az Antarktiszon...
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Kálmán Imre-fotókiállítás nyílt a világhírű operettkomponista születésnapján, október 24-én a KIKK előtti téren. November 26-ig...
Turizmus, 2020: a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma alapján Balatonfüred áll az élen, de ha a magánszálláshelyekét is...
Csiszár Elek egy földszintes Siófokba szeretett bele
„Csiszár Elek Keszthelyen született 1932. október 22-én és rövid budapesti megszakításokkal ott lakott 1959-ig, s azóta Siófokon élt, tehát életét közvetlen a Balaton közelében töltötte – áll a siofok.hu-n is olvasható életrajzban. – Így a tó és annak környezete, tájképi és emberi világa folyamatosan megtalálható képein.1954 óta vett részt kiállításokon, első egyéni tárlata 1961-ben volt a kaposvári Ripp-Rónai Múzeumban.”
A Somogyi Hírlap tíz éve, akkor épp a H1N1-vírus tombolása idején látogatta meg Csiszár Elek festőművészt siófoki, Fő utcai otthonában.
Részletek a cikkből:
„Eltűnt a siófoki utcákról, imádott Balaton-partjáról. Az emlékeit, a hangulatát festi a negyedik emeleten. Komoran, amolyan csiszárosan. – Még mindig festek. A negyedik emeleti lakásomat már ritkán hagyom el – mit keressek odakint, hőségriadó, H1N1, most meg már hideg van –, de még festek. A festő mindig fest, ha másként nem, fejben...
Azt mondja Csiszár, hogy az időskor legbiztosabb jele: egyre több régi emléke jön elő, fiatalkori ízek, illatok. Ezeket is belefesti a képeibe. S ha kinéz a negyedik emeleti ablakon, akkor is azonnal rátör a nosztalgia.
– Látom azt a házat, ahol Karinthy Frigyes meghalt; az egykori Vitéz-panziót, ahol a barátai, Rejtő, Kosztolányi is rendre fölkeresték. Ha a másik irányba tekintek, akkor a hajdani Délibáb szállón akad meg a szemem; ott laktam a szolgálati lakásában, dekoratőrként. Az volt az egyetlen szálloda akkor (az idő tájt a szállodasor helye még ingyenstrandként szolgált, Latabár Kálmán is odajárt fürdeni a közeli villájukból), Törőcsik Mari és Bodrogi Gyula ott töltötték a mézesheteiket, ott nyaralt Szendrő József, Fényes Szabolcs, Csákányi László és sorolhatnám. Salamon Béla bácsi reggelente mindig megkérdezte: na, aranyoskám, milyen idő lesz ma? Én úgy tekintettem rá, mint akinek még barátja volt Karinthy Frigyes.
Régimódi, letűnt idők nyomait kereső, de nem találó fickó, akinek a véleményére ma már senki sem kíváncsi, tán ki is nevetik – ilyennek festi le magát szóban. – Ötven éve, amikor idejöttem, egy földszintes Siófokba szerettem bele, a barátságos sétányaival, a villákkal, a pláza miatt elbontott gyönyörű Sörbárral, amiben a század elején színház működött, állítólag még Fedák Sári is játszott ott...”
2017-ben a Helyi Érték Egyesület szervezte utolsó siófoki tárlatát a KIKK-ben. 2018-ban interjút adott a város irodalmi folyóiratának, a SiópArtnak. Ebben mondta el többek között ezt is: „Siófokot 1968. december 29-én nyilvánították városnak. Talán én vagyok az utolsó élő szereplő, aki tevőleges részes ebben a történetben. Én kaptam a megbízást a várossá nyilvánítási ünnepség színpadának dekorálására. A helyszín a valamikori/akkori Bányász üdülő, a Petőfi sétány 1. szám alatt. Elég sokat vesződtem, mert mindenféle igények merültek fel, hiszen arról szóltak az előzetes hírek, hogy jön Losonczi elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke. Aztán nem jött...”
S hogy milyen volt a várossá avatási ünnepség? Csiszár Elek erre a kérdésre elárulta a SiópArt munkatársának: nem tudja, mert arra már nem kapott meghívást...
Oláh Vilmosnak az épülő kórház kéménye tűnt fel
„Dr. Oláh Vilmos 1927. július 12-én született Budapesten. Orvosi diplomáját 1951-ben vette át a Pázmány Péter Tudományegyetemen – olvashatjuk a város honlapján. – 1968-ban nyert másod főorvosi kinevezést dr. Viczián Antaltól, a Siófoki Kórház első igazgatójától. Dr. Oláh Vilmos ekkor, a várossá válás évében vetett végleg horgonyt Siófokon...”
Részletek a Somogyi Hírlap 2014-es cikkéből:
„Még épült a siófoki kórház, de már állt a hatalmas kéménye, azt tűnt föl Oláh Vilmosnak az 1968-as széplaki nyaralás során. – Megkérdeztem Viczián Antal igazgatót, nem kell-e neki egy jó baleseti sebész. Kellett. De, mondtam neki, 56-ból van nekem egy kicsi saram, mire azt felelte: 56 régen volt. Arisztokrata családból származott, nem volt igazán jó káder, de én meg még párttag se voltam, amire azt mondta: legalább nem lesz, aki fúrja. Később megtudtam, volt péterfys főnökömmel együtt voltak frontsebészek a Don-kanyarban, tőle érdeklődött rólam és csak utána vett fel.
Oláh Vilmos később nemcsak a sebészet osztályvezetője lett és Balaton-rajongóként Siófokon telepedett le végleg, hanem egyebek között elnöke lett a TIT-nek, értelmiségi és művészetkedvelői kört szervezett, meghonosította az orgonakoncert-sorozatot, tanított a gimnázium valaha létező egészségügyi képzésén is, amire szerinte ma is nagy szükség volna.
Álmában néha még operál, de persze ma már legfeljebb csak „vészhelyzetben” vetné be magát, amit őszintén nem kíván. Hiszen akadt vészhelyzetből elég az életében; A forradalom kórháza címmel írt könyvet a Péterfyben szerzett élményeiről a forradalom egyik sebésze, Oláh Vilmos, Siófok friss díszpolgára.”
Dr. Oláh Vilmos élete utolsó éveit fiánál, Győrben töltötte.
--
Képek:
Búcsú a díszpolgároktól
A 2017-es kiállításon: középen Csiszár Elek, jobbján a tárlatot szervező egyesület elnöke, Gyarmati László, balján Lengyel Róbert polgármester
Csiszár Elek: Balatoni vernisszázs, 1996
Oláh Vilmos az 1945-ben elesett katonák siófoki emlékművénél
2021. 01. 23.
2021. 01. 12.
2020. 12. 24.
2020. 12. 20.
2020. 12. 06.
2020. 11. 11.
2020. 10. 04.
2020. 09. 12.
2020. 08. 16.
2020. 07. 25.
2020. 06. 25.
2020. 05. 10.
2020. 04. 05.
2020. 02. 24.
2020. 02. 23.
2020. 02. 21.
2020. 01. 31.
2020. 01. 27.
2020. 01. 11.
2019. 12. 27.
2019. 12. 14.
2019. 12. 14.
2019. 11. 11.
2019. 10. 28.
2019. 10. 26.
2019. 10. 25.
2019. 10. 21.
2019. 10. 12.
2019. 10. 08.
2019. 10. 06.
2019. 10. 04.
2019. 10. 03.
2019. 10. 01.
2019. 09. 23.
2019. 09. 20.
2019. 09. 19.
2019. 09. 18.
2019. 09. 16.
2019. 09. 15.
2019. 09. 08.
2019. 09. 02.
2020. 10. 29.
2020. 07. 09.
2020. 05. 06.
2020. 02. 19.
2020. 01. 29.
2020. 01. 28.
2020. 01. 18.
2019. 12. 18.
2019. 12. 14.
2019. 10. 27.
2019. 10. 22.
2019. 10. 11.
2019. 10. 10.
2019. 09. 26.
2019. 09. 25.
2019. 09. 24.
2019. 09. 22.
2019. 09. 21.
2019. 09. 17.
2019. 09. 13.
2019. 09. 12.
2019. 09. 09.
2021. 01. 23.
2020. 11. 30.
2020. 08. 31.
2020. 03. 10.
2020. 03. 03.
2020. 02. 07.
2020. 01. 19.
2019. 11. 10.
2019. 11. 06.
2019. 11. 05.
2019. 11. 03.
2019. 11. 02.
2019. 10. 29.
2019. 10. 19.
2019. 10. 05.
2019. 09. 14.
2019. 09. 11.
2019. 09. 07.
2019. 08. 30.
2019. 08. 23.
2019. 08. 22.
2019. 08. 15.
2019. 08. 14.
2021. 01. 11.
2020. 12. 13.
2020. 10. 29.
2020. 10. 17.
2020. 09. 27.
2020. 09. 13.
2020. 08. 26.
2020. 08. 24.
2020. 08. 16.
2020. 08. 09.
2020. 08. 02.
2020. 07. 23.
2020. 07. 11.
2020. 06. 22.
2020. 05. 04.
2020. 04. 09.
2020. 03. 17.
2020. 03. 07.
2020. 02. 18.
2020. 02. 09.
2020. 02. 02.
2020. 01. 26.
2020. 01. 22.
2020. 01. 21.
2020. 01. 12.
2020. 01. 10.
2020. 01. 09.
2020. 01. 05.
2019. 12. 14.
2019. 11. 07.
2019. 10. 23.
2019. 10. 20.
2019. 08. 25.
2019. 08. 06.
2019. 07. 31.
2019. 07. 28.
2019. 06. 27.
2019. 06. 13.
2019. 05. 31.
2019. 05. 23.
2019. 05. 14.
2019. 04. 22.
2019. 04. 06.