Magazin
Az első magyar kutatónő, aki az Antarktiszon...
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Kálmán Imre-fotókiállítás nyílt a világhírű operettkomponista születésnapján, október 24-én a KIKK előtti téren. November 26-ig...
Turizmus, 2020: a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma alapján Balatonfüred áll az élen, de ha a magánszálláshelyekét is...
Januárban a város kulturális élete kerül bemutatásra, így a Kálmán Imre Kulturális Központ, a Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház fotóiból, eszközeiből, kiadványaiból összeállított tárlat során nosztalgiázhatnak a látogatók. A KIKK előcsarnokában látható kiállítást Gyulainé Isó Edina, a KIKK igazgatója, Kelemen István nyugalmazott tanár, Takács Sándor a kulturális központ korábbi igazgatója és Neisz Péter közművelődési főtanácsos nyitotta meg január 9-én.
Világnagyságok az egykori Népfőiskola tanárai közt
1947. és 1950. között Siófokon működött az egyik országos szinten leghosszabb ideig fennálló Balatoni Népfőiskola, melyről a kiállítás megnyitón Kelemen István mesélt. Dr. Zákonyi Ferenc volt a déli parton a Balatoni Népfőiskola létrehozója, és Molnár István a világ egyik legnagyobb táncosa a Népfőiskola vezetésébe került.
- Világnagyságok érkeztek ide tanítani, mint például Együd Árpád, vagy a Novák testvérek –emelte ki Kelemen István, aki számos kiváló táncosról és színészről is megemlékezett. Érdekességként hozzátette, Magyarországról a siófoki Balaton Néptáncegyüttes ment először nyugatra, Dániába.
Kultúrháznyitó a Siófoki Dalkör megalapításának 100. évfordulóján
1976-ban megépült Siófokon a kulturális központ, melynek egykori igazgatója, Takács Sándor beszélt az 1970-es évek aktív kulturális életéről. A kulturális élet területét három csoportba osztották akkoriban: színházművészet, zeneművészet és képzőművészet. A Siófoki Dalkör megalapításának 100. évfordulóján, 1976. június 5-én nyílt meg a kulturális központ egy Dalostalálkozóval, és a Magyar Állami Népi Együttes Magyar századok című műsorával.
Az első nagyszínházi produkció a kultúrházban Sütő András Csillag a máglyán című műve volt. A zeneművészet terén operákat játszottak, mint például az óriási sikert arató Nabucco.
Külön koordinálták a nyári idegenforgalom kulturális programjait, a nemzetközi eseményeket, mint egy Fülöp-szigeteki vagy egy Tahiti együttes meghívása. Ez az időszak volt az interaktív gyermekelőadások korszakának kezdete is.
A fesztivál, ami elhozta Siófokra a nagyvilágot
1992-ben rendezték meg Siófokon az első Aranykagyló Folklórfesztivált, melyről a fesztivál főszervezője, Neisz Péter közművelődési főtanácsos mesélt. A fesztivált város szervezésében a Városi Néptánc Egyesület közreműködésével hozták létre. Évről évre több magyar, külföldi, határon túli magyar és magyarországi kisebbségi együttes mutatkozott be az Aranykagylón, melyet igazán látványossá a tánccsoportok felvonulása tett. A fesztiválvárosok nemzetközi szövetségébe is belépett folklórfesztivál által már az előszezonban megteltek a szállások és az éttermek a városban. Hagyománnyá vált Siófokon a Népek bálja és a közös táncházak. A fesztivál hazai táncosai több külföldi meghívást is kaptak.
- 1992. és 2004. között 43 ország táncosaival találkozhattak a siófokiak, idehoztuk a nagyvilágot. Az Aranykagyló lakossági és társadalmi támogatottságot is kapott, de attól volt igazán jó, hogy a város magáénak érzete – hangsúlyozta Neisz Péter.
A Siófok 50 - pillanatképek a város életéből című kiállítás sorozatban január a kultúra hónapja, majd februárban Siófok ikonikus épületeit mutatják be Tóth-Baranyi Antal képeslapjaiból.
Milei Barbara
2020. 10. 29.
2020. 07. 09.
2020. 05. 06.
2020. 02. 19.
2020. 01. 29.
2020. 01. 28.
2020. 01. 18.
2019. 12. 18.
2019. 12. 14.
2019. 10. 27.
2019. 10. 22.
2019. 10. 11.
2019. 10. 10.
2019. 09. 26.
2019. 09. 25.
2019. 09. 24.
2019. 09. 22.
2019. 09. 21.
2019. 09. 17.
2019. 09. 13.
2019. 09. 12.
2019. 09. 09.