Magazin
Az első magyar kutatónő, aki az Antarktiszon...
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Kálmán Imre-fotókiállítás nyílt a világhírű operettkomponista születésnapján, október 24-én a KIKK előtti téren. November 26-ig...
Turizmus, 2020: a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma alapján Balatonfüred áll az élen, de ha a magánszálláshelyekét is...
„A török vár is egyesek szerint a granárium területén állt, pedig valójában a mai ipartelep legmagasabb
pontján” – mondta a januári Siófoki Hírekben Faragó Sándor geográfus, térképész kutató. Vitába szállna
azonban vele Erdei Ferenc utcai olvasónk, aki azzal kereste meg szerkesztőségünket: azt, hogy török vár
állhatott a Granárium területén, a nyolcvanas években Magyar Kálmán régész is igazolta, amikor úgy
vélte, hogy az ott talált leletek török kori temetőt igazolhatnak. Olvasónk bekerült a „Siófok –
várostörténeti tanulmányok” című, 1989-ben megjelent vaskos kötetbe is, azzal, hogy 1982-ben, az Erdei
Ferenc utcában, az MHSZ mögötti közben csontmaradványokat talált.
„Zákonyi Ferenc 1600 körüli időkre teszi a török vár felépülését” – írta az említett várostörténetben
Magyar Kálmán. – Helyileg a Granáriumnak nevezett dombon, ahol a veszprémi káptalan magtárai álltak,
létezett ez a 17. századi palánkvár. Az előtte lévő öbölben (vagyis a Sió öblében) hadikikötőjük is lehetett
a törököknek”.
Azt Faragó Sándortól is megtudhattuk a múlt hónapban, hogy a mai Árpád utcától nyugatra terült el
Holovogy (Kiralturki), a mai Siófok területén századokkal ezelőtt létezett három településből a legkisebb.
S hogy a Sivó-, majd Sió-patak (tehát nem a Sió) a mai Semmelweis, Árpád utcáktól kanyargott, míg bele
nem torkollott a Fok folyóba.
Erdei Ferenc utcai olvasónk szerint a környéken ma zajló építkezések során is felbukkanhatnak olyan
leletek, mely a hajdani török földvár létezését igazolhatják.
Az 1989-es Siófok-kötet egy másik fejezetében Sági Károly azt írja: „Az állítólagos római
zsilipmaradványok véleményem szerint a török kori vár részei”. Egyes történetírók szerint 1907-ben a
Kaposvárra vezető szárnyvasút építésénél római falmaradványok kerültek elő, melyek a Galerius-i zsilip
maradványai lehettek. Sági Károly azt írja: „A 18. században épült volt káptalani magtár környékén,
feltehetően a magtártól északra a török kori vár erődített figyelőhelye, úgynevezett „tarisznyavára” élt...A
foki örök várra az első ismert adat 1628-29-ből származik. Valószínűnek tűnik, hogy a romos foki
templom bontási anyagát építették be a foki várba... Tóti Lengyel Gáspár levele alapján tudjuk, hogy a
török balatoni flottája Fokon állomásozott, nyilván a vár ágyúinak védelmében... Feltehetően a foki vár
köveiből épült 1725-ben a siófoki római katolikus templom.”
F. I.
2021. 01. 23.
2021. 01. 12.
2020. 12. 24.
2020. 12. 20.
2020. 12. 06.
2020. 11. 11.
2020. 10. 04.
2020. 09. 12.
2020. 08. 16.
2020. 07. 25.
2020. 06. 25.
2020. 05. 10.
2020. 04. 05.
2020. 02. 23.
2020. 02. 21.
2020. 01. 31.
2020. 01. 27.
2020. 01. 11.
2019. 12. 27.
2019. 12. 14.
2019. 12. 14.
2019. 11. 11.
2019. 10. 28.
2019. 10. 26.
2019. 10. 25.
2019. 10. 21.
2019. 10. 12.
2019. 10. 08.
2019. 10. 06.
2019. 10. 04.
2019. 10. 03.
2019. 10. 01.
2019. 09. 23.
2019. 09. 20.
2019. 09. 19.
2019. 09. 18.
2019. 09. 16.
2019. 09. 15.
2019. 09. 08.
2019. 09. 02.
2020. 10. 29.
2020. 07. 09.
2020. 05. 06.
2020. 02. 19.
2020. 01. 29.
2020. 01. 28.
2020. 01. 18.
2019. 12. 18.
2019. 12. 14.
2019. 10. 27.
2019. 10. 22.
2019. 10. 11.
2019. 10. 10.
2019. 09. 26.
2019. 09. 25.
2019. 09. 24.
2019. 09. 22.
2019. 09. 21.
2019. 09. 17.
2019. 09. 13.
2019. 09. 12.
2019. 09. 09.
2021. 01. 23.
2020. 11. 30.
2020. 08. 31.
2020. 03. 10.
2020. 03. 03.
2020. 02. 07.
2020. 01. 19.
2019. 11. 10.
2019. 11. 06.
2019. 11. 05.
2019. 11. 03.
2019. 11. 02.
2019. 10. 29.
2019. 10. 19.
2019. 10. 05.
2019. 09. 14.
2019. 09. 11.
2019. 09. 07.
2019. 08. 30.
2019. 08. 23.
2019. 08. 22.
2019. 08. 15.
2019. 08. 14.
2021. 01. 11.
2020. 12. 13.
2020. 10. 29.
2020. 10. 17.
2020. 09. 27.
2020. 09. 13.
2020. 08. 26.
2020. 08. 24.
2020. 08. 16.
2020. 08. 09.
2020. 08. 02.
2020. 07. 23.
2020. 07. 11.
2020. 06. 22.
2020. 05. 04.
2020. 04. 09.
2020. 03. 17.
2020. 03. 07.
2020. 02. 18.
2020. 02. 09.
2020. 02. 02.
2020. 01. 26.
2020. 01. 22.
2020. 01. 21.
2020. 01. 12.
2020. 01. 10.
2020. 01. 09.
2020. 01. 05.
2019. 12. 14.
2019. 11. 07.
2019. 10. 23.
2019. 10. 20.
2019. 08. 25.
2019. 08. 06.
2019. 07. 31.
2019. 07. 28.
2019. 06. 27.
2019. 06. 13.
2019. 05. 31.
2019. 05. 23.
2019. 05. 14.
2019. 04. 22.
2019. 04. 06.