Magazin
Az első magyar kutatónő, aki az Antarktiszon...
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Kálmán Imre-fotókiállítás nyílt a világhírű operettkomponista születésnapján, október 24-én a KIKK előtti téren. November 26-ig...
Turizmus, 2020: a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma alapján Balatonfüred áll az élen, de ha a magánszálláshelyekét is...
Az idei tél hosszan váratott magára, most azonban kezdi megmutatni igazi arcát. Néhány napja mínuszba fordultak az éjszakák. A hűvös levegő vékony jégréteget húzott a Balatonra is, ám vastagsága még közel sem megfelelő ahhoz, hogy a jégen tartózkodjunk. A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata a biztonságos jégen tartózkodás szabályairól tett közzé összefoglalót.
Amikor a meteorológiai előrejelzések szerint tartósan 0 fok alatt marad a hőmérséklet és elindul a vizek fagyása, az még közel sem jelenti azt, hogy biztosan lesz majd sportolásra alkalmas jegünk – olvasható a vizimentok.hu oldalon közzétett összefoglalóban. Van egy nemzetközi szabály, a „4-8-12-16-os szabály”, amely a fagyásban (vagy más néven hízásban) lévő jég centiméterben mért vastagsága alapján határozza meg a biztonságos jégen tartózkodás feltételeit. Ez a szabály azt mondja ki, hogy minimum 4 centiméteres jégvastagság kell ahhoz, hogy egy átlagos testsúlyú embert megtartson. A 8 centiméteres, vagy afölötti jégréteg már biztosan megtart egy korcsolyázó embert vagy egy kisebb embercsoportot. A 12 centiméteres, vagy azt meghaladó vastagságú jégen már nagyobb létszámú embertömeg is biztonságosan tartózkodhat, valamint nagyobb súlyú sporteszközzel (pl. fakutyával, jégvitorlással) is rámerészkedhetünk. 16 centiméteres jégvastagság fölött már nagyobb létszámú sportoló tömeget, vagy nehezebb sporteszközöket (pl. motoros szán) is megtart a jégpáncél. A nemzetközi szabályt alapul véve elmondható, hogy legalább 12 centiméter vastag, egyenletes jégnek kell lennie ahhoz, hogy egyszerre többen is biztonságban tartózkodhassunk rajta.
Arról, hogy alkalmas-e a jég a sportolásra, soha ne magunk próbáljunk meggyőződni, – például nehéz kő jégre dobásával, vagy lék vágásával – mert veszélyes lehet – hívják fel a figyelmet a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának munkatársai. A part menti kövek a part védelmét szolgálják, nem azért vannak, hogy a jégfelületre dobáljuk őket. Amennyiben a jégen marad, vagy a jégbe fagy a kő, az balesetveszélyes lehet a jégen tartózkodókra nézve, például korcsolyázás közben áteshetnek rajta, valamint ez a kő olvadáskor a mederfenékre kerül, ami a nyári szezonban jelent majd láthatatlan veszélyt a fürdőzőkre. Ha léket vágunk és még nem elég vastag a jég, akkor könnyedén bajba sodorhatjuk magunkat, ha pedig jelöletlenül hagyjuk ott, akkor azzal embertársainkat is veszélyeztetjük. Egyéni akciók helyett inkább figyeljük mindig az aktuális híradásokat és a helyi önkormányzat által közzétett információkat. Amennyiben korcsolyázásra alkalmassá válik a jég, akkor az önkormányzatok kijelölik az arra alkalmas területeket. Fontos! Mindig csak a kijelölt területeken lépjünk jégre! Minden más jégfelület veszélyes lehet!
A jég szerkezetét, vastagságát, minőségét számos tényező befolyásolja. A víz mozgása, a széltevékenység, az élőlények – madarak, halak- jelenléte, a jég alatt húzódó meleg áramlatok, a vízbefolyások, a víz és a külső hőmérséklet változásai miatt a jég vastagsága és minősége változó lehet egy-egy területen belül is, valamint hirtelen, egyik napról a másikra is megváltozhat. Az előző nap még tökéletes jég másnap már nem biztos, hogy alkalmas sportolásra – olvasható a vizimentok.hu oldalra feltöltött tájékoztatóban.
(hirbalaton.hu)
fotó: a Jégkikötőt ajánljuk sportolásra, a siófoki hajóállomásnál
2021. 01. 23.
2021. 01. 12.
2020. 12. 24.
2020. 12. 20.
2020. 12. 06.
2020. 11. 11.
2020. 10. 04.
2020. 09. 12.
2020. 08. 16.
2020. 07. 25.
2020. 06. 25.
2020. 05. 10.
2020. 04. 05.
2020. 02. 24.
2020. 02. 23.
2020. 02. 21.
2020. 01. 31.
2020. 01. 27.
2020. 01. 11.
2019. 12. 27.
2019. 12. 14.
2019. 12. 14.
2019. 11. 11.
2019. 10. 28.
2019. 10. 26.
2019. 10. 25.
2019. 10. 21.
2019. 10. 12.
2019. 10. 08.
2019. 10. 06.
2019. 10. 04.
2019. 10. 03.
2019. 10. 01.
2019. 09. 23.
2019. 09. 20.
2019. 09. 19.
2019. 09. 18.
2019. 09. 16.
2019. 09. 15.
2019. 09. 08.
2019. 09. 02.
2020. 10. 29.
2020. 07. 09.
2020. 05. 06.
2020. 02. 19.
2020. 01. 29.
2020. 01. 28.
2020. 01. 18.
2019. 12. 18.
2019. 12. 14.
2019. 10. 27.
2019. 10. 22.
2019. 10. 11.
2019. 10. 10.
2019. 09. 26.
2019. 09. 25.
2019. 09. 24.
2019. 09. 22.
2019. 09. 21.
2019. 09. 17.
2019. 09. 13.
2019. 09. 12.
2019. 09. 09.
2021. 01. 23.
2020. 11. 30.
2020. 08. 31.
2020. 03. 10.
2020. 03. 03.
2020. 02. 07.
2020. 01. 19.
2019. 11. 10.
2019. 11. 06.
2019. 11. 05.
2019. 11. 03.
2019. 11. 02.
2019. 10. 29.
2019. 10. 19.
2019. 10. 05.
2019. 09. 14.
2019. 09. 11.
2019. 09. 07.
2019. 08. 30.
2019. 08. 23.
2019. 08. 22.
2019. 08. 15.
2019. 08. 14.
2021. 01. 11.
2020. 12. 13.
2020. 10. 29.
2020. 10. 17.
2020. 09. 27.
2020. 09. 13.
2020. 08. 26.
2020. 08. 24.
2020. 08. 16.
2020. 08. 09.
2020. 08. 02.
2020. 07. 23.
2020. 07. 11.
2020. 06. 22.
2020. 05. 04.
2020. 04. 09.
2020. 03. 17.
2020. 03. 07.
2020. 02. 18.
2020. 02. 09.
2020. 02. 02.
2020. 01. 26.
2020. 01. 22.
2020. 01. 21.
2020. 01. 12.
2020. 01. 10.
2020. 01. 09.
2020. 01. 05.
2019. 12. 14.
2019. 11. 07.
2019. 10. 23.
2019. 10. 20.
2019. 08. 25.
2019. 08. 06.
2019. 07. 31.
2019. 07. 28.
2019. 06. 27.
2019. 06. 13.
2019. 05. 31.
2019. 05. 23.
2019. 05. 14.
2019. 04. 22.
2019. 04. 06.