Magazin
Az első magyar kutatónő, aki az Antarktiszon...
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Kálmán Imre-fotókiállítás nyílt a világhírű operettkomponista születésnapján, október 24-én a KIKK előtti téren. November 26-ig...
Turizmus, 2020: a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma alapján Balatonfüred áll az élen, de ha a magánszálláshelyekét is...
Piros-fehér kordonszalaggal (úgy egy hete a színiegyetemistákkal való egyetértés, a velük vállalt szolidaritás jelképe ez országszerte) körbekerített „Gáti-gödör” közepén nyitották meg kedden délután a „30 éve szabadon” című vándorkiállítást, mely a három évtizede kivívott magyar és kelet-közép-európai szabadságról mesél, zömmel a budapesti Terror Háza Múzeum munkatársainak összeállításában.
A piros-fehér szalagot, talán véletlenül, talán nem, egy ponton II. Rákóczi Ferenc, szabadságharcos vezérünk szobra őrzi. A szabadtéri kiállítás megnyitóján is sűrűn emlegetett szó volt a szabadság (avagy annak hiánya), Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum történésze például Varga Bélát, a Nemzetgyűlés utolsó elnökét, balatonboglári katolikus papot idézte, aki miután hazatért 1947-től 1990-ig tartó száműzetéséből, azt mondta: „Az emberi szabadság nem körülmény, hanem feladat”.
1989 a csodák éve volt, erről is beszélt a történész, de ez a siófoki Fő téren szeptember 22-ig látható tárlat egyik fő mondanivalója is, számos példával, Nagy Imréék újratemetésétől a berlini fal leomlásáig, vagy a 89-es romániai karácsonyi eseményekig.
Zsarnokságról és szabadságról szavalt, s énekelt Csépai Eszter színművész is, Illyés Gyulától például, hogy – ki ne idézné fejből – „hol zsarnokság van, ott zsarnokság van, mindenki szem a láncban”. Vagy Cseh Tamástól, aki 1979-ben énekelte azt, hogy „magamat láttam tíz év múlva itt, hallottam ezt, a mostani dal hangjait, és attól féltem: nehogy majd ez legyen, csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!”
Rendhagyó köszöntőt mondott a házigazda Siófok nevében Virág Erzsébet önkormányzati képviselő, bizottsági elnök, de nem csak azért, mert SZFE-feliratos pólóban volt, hanem a mondandója miatt is. Arról beszélt: ha már egyszer „30 éve szabadon” a tárlat címe, hiányolja, hogy nem az elmúlt 30 évünkről szól, de megérti, hogy más koncepciója volt a tárlat összeállítóinak. „Magyar-történelem szakos tanárként van egy másik problémám is vele – folytatta –, az, hogy a Rákosi-korszak után hiányzik az 1989-ig tartó magyar fejlődés, holott jelentős események történtek addig is, míg eljutottunk a rendszerváltásig. A „piacgazdaság” kiépítése nélkül például aligha valósulhatott volna meg a változás. Aki például Siófokon élte meg azokat az időket, az tudja: nagyon sok nyugati turistával találkoztunk, de a SZOT-üdülők magyarjain kívül vendégül láttuk a keleti országok turistáit is, vagyis európai kapcsolatokat alakítottunk ki. Azaz: nem csak a „felsőség”, a pestiek, hanem az egész ország kivette a részét, hozzájárult a rendszerváltáshoz, készültünk arra, hogy „történjen valami”. Egyébként örülök, mert gondolkodásra, visszatekintésre késztet a kiállítás, az idősebbeket nosztalgiázásra. Mindenki, aki megtekinti, tegye hozzá a saját történetét!”
És valóban, nyilván más és más gondolatokat hívnak elő a plakátok jelszavai, az olyanok például, hogy „egy fiatal jövőjéről a származása döntött”, vagy az az 1947-es ávó-direktíva, hogy „minden karon legyen egy megbízható informátor”, esetleg Rákosi szavai: „A professzoroktól azt kérem: legyenek politikai emberek!”…És ez a megállapítás is, szigorúan ugyancsak a Rákosi-korból: „Aki másképpen gondolkodott, azt megfigyelték, üldözték, ellehetetlenítették”. Meg ez: „államosították a magántulajdont”… és már csak egy utolsó, ez is egy 1949-es MDP-direktíva: „A beruházásokat mindenkor a politikai szempontok határozzák meg”.
A csodák éve, eufória Pesten, vidéken, Berlinben és Bukarestben… És egy friss kutatás szerint ma, a hőn áhított szabadság kivívása után 30 évvel ott tartunk, hogy a megkérdezettek 52 százaléka nem ért egyet azzal, hogy „a Kádár-korszakban összességében rosszabb volt az élet, mint a rendszerváltás után”, csupán csak 31 százaléka ért egyet ezzel az állítással.
A siófoki tárlatnyitóra visszatérve: Virág Erzsébet a Siófoki Hírek kérdésére elárulta, hogy „igen csak benne volt” a kedd reggeli szalagkordonozásban is, mellyel a siófoki képviselő-testületben többséget alkotó Becsülettel Siófokért Egyesület nevében azt akarták kifejezésre juttatni, hogy egyetértenek a pesti színiegyetemistákkal. Rövid műsorának végén egyébként Csépai Eszter is felmutatta SZFE-feliratos tenyerét…
Azon a napon, amelyiken nem csak e szabadtéri tárlat nyílt meg, hanem újraindult (igaz, ma már csak interneten) a Szabad Európa Rádió magyar adása is, tán akadt, aki erre a megállapításra jutott: mintha lenne még dolgunk azzal a szabadsággal, Varga Bélát újraidézve, ad még feladatot 30 év után is… Csak „tíz év múlva ne ez a dal legyen!”
F. I.
2021. 01. 23.
2021. 01. 12.
2020. 12. 24.
2020. 12. 20.
2020. 12. 06.
2020. 11. 11.
2020. 10. 04.
2020. 09. 12.
2020. 08. 16.
2020. 07. 25.
2020. 06. 25.
2020. 05. 10.
2020. 04. 05.
2020. 02. 24.
2020. 02. 23.
2020. 02. 21.
2020. 01. 31.
2020. 01. 27.
2020. 01. 11.
2019. 12. 27.
2019. 12. 14.
2019. 12. 14.
2019. 11. 11.
2019. 10. 28.
2019. 10. 26.
2019. 10. 25.
2019. 10. 21.
2019. 10. 12.
2019. 10. 08.
2019. 10. 06.
2019. 10. 04.
2019. 10. 03.
2019. 10. 01.
2019. 09. 23.
2019. 09. 20.
2019. 09. 19.
2019. 09. 18.
2019. 09. 16.
2019. 09. 15.
2019. 09. 08.
2019. 09. 02.
2020. 10. 29.
2020. 07. 09.
2020. 05. 06.
2020. 02. 19.
2020. 01. 29.
2020. 01. 28.
2020. 01. 18.
2019. 12. 18.
2019. 12. 14.
2019. 10. 27.
2019. 10. 22.
2019. 10. 11.
2019. 10. 10.
2019. 09. 26.
2019. 09. 25.
2019. 09. 24.
2019. 09. 22.
2019. 09. 21.
2019. 09. 17.
2019. 09. 13.
2019. 09. 12.
2019. 09. 09.
2021. 01. 23.
2020. 11. 30.
2020. 08. 31.
2020. 03. 10.
2020. 03. 03.
2020. 02. 07.
2020. 01. 19.
2019. 11. 10.
2019. 11. 06.
2019. 11. 05.
2019. 11. 03.
2019. 11. 02.
2019. 10. 29.
2019. 10. 19.
2019. 10. 05.
2019. 09. 14.
2019. 09. 11.
2019. 09. 07.
2019. 08. 30.
2019. 08. 23.
2019. 08. 22.
2019. 08. 15.
2019. 08. 14.
2021. 01. 11.
2020. 12. 13.
2020. 10. 29.
2020. 10. 17.
2020. 09. 27.
2020. 09. 13.
2020. 08. 26.
2020. 08. 24.
2020. 08. 16.
2020. 08. 09.
2020. 08. 02.
2020. 07. 23.
2020. 07. 11.
2020. 06. 22.
2020. 05. 04.
2020. 04. 09.
2020. 03. 17.
2020. 03. 07.
2020. 02. 18.
2020. 02. 09.
2020. 02. 02.
2020. 01. 26.
2020. 01. 22.
2020. 01. 21.
2020. 01. 12.
2020. 01. 10.
2020. 01. 09.
2020. 01. 05.
2019. 12. 14.
2019. 11. 07.
2019. 10. 23.
2019. 10. 20.
2019. 08. 25.
2019. 08. 06.
2019. 07. 31.
2019. 07. 28.
2019. 06. 27.
2019. 06. 13.
2019. 05. 31.
2019. 05. 23.
2019. 05. 14.
2019. 04. 22.
2019. 04. 06.