Magazin
Az első magyar kutatónő, aki az Antarktiszon...
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Kálmán Imre-fotókiállítás nyílt a világhírű operettkomponista születésnapján, október 24-én a KIKK előtti téren. November 26-ig...
Turizmus, 2020: a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma alapján Balatonfüred áll az élen, de ha a magánszálláshelyekét is...
Hogyan kezdődött a több évtizedes Termelőszövetkezeti munkássága?
1943-ban születtem Papkutapusztán, ami Kilitihez tartozott, és akkor a Veszprémi káptalan egyik majorja volt. Édesapám ott volt cseléd, és 1944-ben a cselédeknek földet osztottak Kilitin, akkor építettük a házunkat, mely még ma is áll. Kilitin jártam általános iskolába, majd felvettek az egyik Kiliti kisboltba inasnak. Innen Siófokra kerültem az ÁFÉSZ-boltba, majd visszatértem Kilitire, és 1959-ben beiratkoztam munka mellett a székesfehérvári közgazdasági technikumba. Itt szereztem meg a mérlegképes könyvelői képesítést. Kilitin a Rákóczi utcában lettem boltvezető, és 1968. március 1-jén jöttem át a TSZ-be, ahol azóta is könyvelőként dolgozom.
Meséljen a Termelőszövetkezet múltjáról, hogyan alakult át a Tsz?
Az 1950-es években két Termelőszövetkezet alakult Kilitin, a Dózsa Tsz-ben a cseléd emberek, a Rákóczi Tsz-ben a jómódú parasztok voltak. A Tsz szervezéskor 1954-ben betereltek mindenkit, ’56-ban, aki akart, kiállt, de ’59-ben megint mindenkit beléptettek a Tsz-be. 1960-ban egyesült a két Termelőszövetkezet, akkor lett a neve Új Tavasz Mezőgazdasági Szövetkezet. 1968-ban álltam itt munkába, és könyvelőként végigjártam a szamárlétrát. 1996-ban mentem nyugdíjba, de szerencsére nyugdíj mellett is tovább dolgozhattam. 2003-ban érkezett az új vezetőség, és ma már Új Tavasz Mezőgazdasági Kft. néven működik a vállalat. Köszönöm a mostani vezetőségnek, hogy ma is köztük lehetek.
A régi időkben több mint 200-an voltunk a Tsz-ben, majdnem az egész Kiliti itt dolgozott. Volt asszonybrigád, traktoros brigád, tehenészet, Papkután a kisborjúk, disznók, itt Kilitin a fejőtehenek, anyakocák. Majd jött a rendszerváltás és veszteséges lett a cég. Ahhoz, hogy a Tsz fennmaradjon, el kellett adnunk az épületek egy részét, az állatokat. A ’90-es évek elején úgy tűnt, hogy a mezőgazdaság nem ér semmit, a földnek sem volt értéke. Ma azonban ismét 300 földtulajdonosunk van, velük tartom a kapcsolatot rendszeresen.
Milyen gépekkel dolgoztak egykor és ma?
Az már nagy szó volt, ha volt MTZ traktor, meg Hoffer traktor. Mikor megalakult a Tsz, még nem is volt saját gépük, hanem a Mezőgép gépállomásáról jöttek a traktorosok a Tsz-ekbe dolgozni. Mikor idekerültem, már volt saját traktor és traktorosok. Régen a könyvelők is papíron, fejben számoltak, aztán jött a számológép, majd a ’90-es években a számítógép. Egy számítógép volt csak 2003-ban, mikor az új vezetőség átvette a vállalatot, ma már több korszerű gépünk van könyvelőprogrammal ellátva. Azt azonban úgy sajnálom, hogy nem tanultam meg használni a számítógépet.
Milyen volt az élet a Tsz idejében?
Emlékszem még, a ’70-es években olyan jó keresetek voltak, főleg az állattenyésztésben, hogy míg mi az irodában kerestünk 1600 forintot, ők 4-5000 forintot is megkerestek, és sok családból a család több tagja is az állattenyésztésben dolgozott. Abban az időben már néhány tízezer forintból lehetett venni egy házat. Néhány család nem takarékoskodott, de aki igen, az mind tudott házat építeni, melyhez a Tsz még kamatmentes kölcsönt is adott. Mikor először építettük a házunkat 1965-ben, 80 ezer Ft-ba került. Ebben a házban élek ma is, csak azóta építettünk hozzá.
Milyenek voltak a Tsz-es hétköznapok?
Az 1960-70-es években például Kilitin nem mértünk tejet, mert szinte mindenkinek volt tehene. Fél kiló cukrot vettek csak, pár deka élesztőt 1 forintért, és a legtöbbször kocsikenőcsöt, meg petróleumot mértem, míg boltvezetőként dolgoztam. A Tsz-ben éltem meg a legelső óraátállítást is, és volt, aki szó szerint vette, hogy hajnali kettőkor kell átállítani az órát. Előfordult olyan eset is, hogy eltulajdonítottak egy lovat, amit az egykori főállattenyésztő a vásárban végül megtalált. A pej lóból sötétbarna ló lett, mert átfestették.
Milyen ünnepeket tartottak?
Minden évben tartottunk Nőnapot, aratási bulit és zárszámadást. Az aratás megünneplése a mai napig megmaradt. Régen már februárban megtartottuk az éves közgyűlést, lezártuk az évet. Emlékszem, az ünnepi asztalnál ült a pártbizottság, a megyei tanács, a városi tanács, a városi pártbizottság képviselője. A beszédek és az ebéd után az irodán osztottuk a nyereség-részesedét a dolgozóknak. A mezőőrünk vigyázott a pénzre fegyveres őrként. Ma már persze kulturáltabb a júliusi aratási bankett is, és sokszor kerti partit tartunk.
A kilitiek által jól ismert Marika nénit különleges munkamorál is jellemzi, nem véletlen, hogy az elmúlt 50 évben kitartott munkahelye mellett és szorgalmasan dolgozik tovább.
Most nyáron lesz 61 éve, hogy dolgozom, és még betegszabadságon sem voltam. Mikor a lányom született, csak 3 hónapra mentem szülési szabadságra, a fiammal 1 évre. Akkoriban még nem volt bölcsőde, a nagymamához hordtam a gyerekeimet, míg dolgoztam. Mikor a lányom született, a Rákóczi utcai boltot vezettem, onnan mentem gyalog szülni is. A férjemet beállítottam a helyemre, mert én nem hagyhattam csak úgy ott a boltot. Mondtam a főorvosnak, hogy nem tudok bent maradni, mert nekem ma termelési értekezletem van. Másnap reggel született meg a lányom, hát gondolhatják, a bolt meg ott volt, de három hónap után már én visszavettem.
A bolt, a fodrász és a kocsma volt régen a közösségi hely, ott történt minden. Abban az időben mindenkit ismertem Kilitin. Ma is mindenkiről tudom ki kinek a leszármazottja. A régi Tsz-es kollégák közül is, aki még él, velük tartom a kapcsolatot, és sokan a mai napig hozzám jönnek tanácsért, segítségért.
Milei Barbara
2021. 01. 23.
2021. 01. 12.
2020. 12. 24.
2020. 12. 20.
2020. 12. 06.
2020. 11. 11.
2020. 10. 04.
2020. 09. 12.
2020. 08. 16.
2020. 07. 25.
2020. 06. 25.
2020. 05. 10.
2020. 04. 05.
2020. 02. 24.
2020. 02. 23.
2020. 02. 21.
2020. 01. 31.
2020. 01. 27.
2020. 01. 11.
2019. 12. 27.
2019. 12. 14.
2019. 12. 14.
2019. 11. 11.
2019. 10. 28.
2019. 10. 26.
2019. 10. 25.
2019. 10. 21.
2019. 10. 12.
2019. 10. 08.
2019. 10. 06.
2019. 10. 04.
2019. 10. 03.
2019. 10. 01.
2019. 09. 23.
2019. 09. 20.
2019. 09. 19.
2019. 09. 18.
2019. 09. 16.
2019. 09. 15.
2019. 09. 08.
2019. 09. 02.
2020. 10. 29.
2020. 07. 09.
2020. 05. 06.
2020. 02. 19.
2020. 01. 29.
2020. 01. 28.
2020. 01. 18.
2019. 12. 18.
2019. 12. 14.
2019. 10. 27.
2019. 10. 22.
2019. 10. 11.
2019. 10. 10.
2019. 09. 26.
2019. 09. 25.
2019. 09. 24.
2019. 09. 22.
2019. 09. 21.
2019. 09. 17.
2019. 09. 13.
2019. 09. 12.
2019. 09. 09.
2021. 01. 23.
2020. 11. 30.
2020. 08. 31.
2020. 03. 10.
2020. 03. 03.
2020. 02. 07.
2020. 01. 19.
2019. 11. 10.
2019. 11. 06.
2019. 11. 05.
2019. 11. 03.
2019. 11. 02.
2019. 10. 29.
2019. 10. 19.
2019. 10. 05.
2019. 09. 14.
2019. 09. 11.
2019. 09. 07.
2019. 08. 30.
2019. 08. 23.
2019. 08. 22.
2019. 08. 15.
2019. 08. 14.
2021. 01. 11.
2020. 12. 13.
2020. 10. 29.
2020. 10. 17.
2020. 09. 27.
2020. 09. 13.
2020. 08. 26.
2020. 08. 24.
2020. 08. 16.
2020. 08. 09.
2020. 08. 02.
2020. 07. 23.
2020. 07. 11.
2020. 06. 22.
2020. 05. 04.
2020. 04. 09.
2020. 03. 17.
2020. 03. 07.
2020. 02. 18.
2020. 02. 09.
2020. 02. 02.
2020. 01. 26.
2020. 01. 22.
2020. 01. 21.
2020. 01. 12.
2020. 01. 10.
2020. 01. 09.
2020. 01. 05.
2019. 12. 14.
2019. 11. 07.
2019. 10. 23.
2019. 10. 20.
2019. 08. 25.
2019. 08. 06.
2019. 07. 31.
2019. 07. 28.
2019. 06. 27.
2019. 06. 13.
2019. 05. 31.
2019. 05. 23.
2019. 05. 14.
2019. 04. 22.
2019. 04. 06.