Magazin
Az első magyar kutatónő, aki az Antarktiszon...
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Kálmán Imre-fotókiállítás nyílt a világhírű operettkomponista születésnapján, október 24-én a KIKK előtti téren. November 26-ig...
Turizmus, 2020: a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma alapján Balatonfüred áll az élen, de ha a magánszálláshelyekét is...
Bozó László akadémikus, az Országos Meteorológiai Szolgálat főtanácsadója, a Szent István Egyetem professzora az időjárási szélsőségek számának és intenzitásának a változását emelte ki, ami nem csak balatoni vagy magyarországi jelenség, hanem globális jellemző. „Magyarországon is elmondható, hogy míg a csapadékesemények darabszáma csökkent az elmúlt évtizedekben, az ezekben megjelenő csapadéknak az intenzitása (a lehullás hirtelensége) növekedett, s ennek a tendenciának a folytatása valószínűsíthető. Európa északi része csapadékosabb, a déli, mediterrán régiók szárazabbak, aszályosabbak lesznek. A középső rész, a Kárpát-medence, ezen belül is Magyarország egy átmeneti tartományban helyezkedik el, tehát a két szélsőség között. Ez azt is jelenti, hogy valamennyi szélsőség – a jelentős csapadékok, és a hosszabb száraz, aszályos szakaszok – száma megnövekedhet” – tette hozzá Bozó László.
A Balaton elsődlegesen üdülő- és nem horgásztó
Bíró Péter akadémikus, az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet kutatóprofesszora 1967 óta kíséri figyelemmel a Balaton változásait. „Amikor nagyon kritikus helyzetben volt a tó, akkor ez a halállományon is nyomot hagyott. Az egyre inkább szaporodó, tömeges halpusztulások jelezték, hogy baj van a tóval. A tihanyi kutatások lettek az alapjai annak a biológiai és művi beavatkozásnak, ami helyrehozta a tó vízminőségét. Most is kristálytiszta, átlátszó a víz. Ennek azonban olyan biológiai hatásai vannak, hogy kevesebb a haltáplálék-szervezet, és ez magával vonja, hogy ritkul a halállomány. A meglévő fajok azonban jobban érzik magukat.”
A horgászok érdeke, hogy minél több halat fogjanak, de a Balaton haleltartó-képessége erősen megváltozott – hívja fel a figyelmet Bíró Péter. „Az állomány már csak mesterséges, tömeges telepítések révén tartható fenn. Ez napjainkban is folyik, az elmúlt hetekben is jelentős mennyiségű, különböző faj került a tóba, ami elsősorban horgászcélokat szolgál. A hal mennyisége kevesebb, de ha abból indulunk ki, hogy a Balaton elsődlegesen üdülőtó, akkor a víznek tisztának kell lenni, kevesebb haltáplálékkal. Az a kutatótevékenység, ami az elmúlt évtizedekben folyt, alapvetően hozzájárult a mai állapothoz, amit sikertörténetként lehet elkönyvelni: ilyen kevés pénzből, ilyen rövid idő alatt ilyen vizet még sehol a világon nem sikerült megtisztítani.”
Hall-e a hal?
S vajon hall-e a hal, s ha igen, akkor mennyire zavarja a Balaton környékén egyre szaporodó számú, túlhangosított zenei fesztivál? – kérdezte a hirbalaton.hu az akadémikust. „Ez konkrétan nem vizsgáltuk, de egészen biztos vagyok benne, hogy igen. A külső hangforrásokból származó, óriási hangerővel szóló zene-dübörgést az úszó oldalvonalakon keresztül érzékelik a halak, és egészen biztos, hogy nyugtalanná teszi őket, s megváltoztatja a viselkedésüket.”
A Balaton állapotát tekintve jó hírekkel szolgált Tóth Viktor, az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet főmunkatársa: „Az utóbbi két-három évben a Balaton vízminősége visszatért arra a szintre, amilyen a kutatások legelején volt, a negyvenes-ötvenes években. A nagy veszélyt okozó kék algák lassacskán visszaszorulnak, és teret engednek a sokkal barátságosabb zöld algáknak, amik hozzátartoznak a Balaton természetes állapotához.”
Létfontosságú a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése
Lehetünk-e bizakodóak, és várhatjuk-e a Balaton életének újabb aranykorát? – erre a kérdésre Tóth Viktor úgy fogalmazott: „abban reménykedünk, hogy a kék algák mennyisége nem fog visszatérni a nem kívánt állapotba. Azonban ehhez a természetnek még rengeteg hozzáfűznivalója lesz. Elsősorban a klímaváltozás – ami egyelőre túlságosan számottevően még nem érezteti a hatását Magyarországon és a Balatonon – egy idő után nyomatékosan fog megnyilvánulni a környékünkön is. Gondoljunk bele, hogy az elmúlt száz évben Magyarország és a régió hőmérséklete 0,8 fokkal emelkedett. Létezik egy olyan megközelítés, ami szerint egy fok klímaváltozás egy adott területen körülbelül azt jelenti, hogy a környező fauna és flóra közel kétszáz kilométerrel délebbi állapotot fog felvenni. Ha csak a hőmérsékletet vesszük figyelembe, akkor mi egy észak-mediterránabb állapothoz nagyon közelítünk.”
A kedvezőtlen hatások mérséklése érdekében az egyén is sokat tehet, legyen akár turista vagy helyben élő – fűzte hozzá Tóth Viktor. „Az országok, a kontinensek állapotáért az ott élők sokat tehetnek. Elsősorban a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése létfontosságú. Törekednünk kell arra, hogy ezek a kikerülhetetlen változások minél enyhébbek legyenek.”
„A Balaton minden tekintetben nemzeti kincsünk” – szögezte le Báldi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Főigazgatója. Az akadémikus beszámolójában elmondta, hogy a tihanyi rendezvényen felvonult a hidrobiológusok színe-java, és más szakterületekről is hívtak meg kiválóságokat. „Előadóink felvetették, hogy hogyan lehet közös kutatásokat végezni, és ezáltal jobban megérteni a Balatont. Hisz úgy sosem fogjuk megismerni, ha valaki csak egy élőlénycsoportot vizsgál, a meteorológusok csak a hullámzás és a szél hatásait elemzik, a hidrológusok pedig a víz áramlástani viszonyait. Mindezeket meg kell próbálni egybegyúrni, és ezt a célt szolgálja a Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Víztudományi Programja” – fogalmazott Báldi András.
Díjazott előadók
A támogatóknak köszönhetően a Hidrobiológus Napok előadói között idén is több díjat osztottak ki. Az Aranyponty Kft. különdíját Körmendi Kitti, a Pannon Egyetem munkatársa nyerte „Kovaalga fajok trait- és guild-alapú vizsgálatának szerepe kis szikes tavak ökológiai állapotfelmérésében„ című előadásával. Tihany Község Önkormányzat különdíját a balatoni témájú előadásáért Boross Nóra, az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet munkatársa kapta „Szíjgalandféreg (Ligula intestinalis) fertőzés hatása a balatoni folyami gébek (Neogobius fluviatilis) kondíciófaktorára” előadásáért. A Nemzeti Kulturális Alap legjobb poszterért járó díját a Debreceni Egyetem Hidrobiológia Tanszékének munkatársa, Szanyi Kálmán nyerte „Első adatok a Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum tegzes (Trichoptera) faunájáról” poszterével. A BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék hallgatója, Fleit Gábor kapta a Nemzeti Kulturális Alap legjobb előadásért járó díját „Hajók keltette hullámzás hatásának feltárása terepi mérési és számítógépes modellezési eszközökkel a littorális zónában” előadásával.
(hirbalaton.hu)
2021. 01. 23.
2021. 01. 12.
2020. 12. 24.
2020. 12. 20.
2020. 12. 06.
2020. 11. 11.
2020. 10. 04.
2020. 09. 12.
2020. 08. 16.
2020. 07. 25.
2020. 06. 25.
2020. 05. 10.
2020. 04. 05.
2020. 02. 24.
2020. 02. 23.
2020. 02. 21.
2020. 01. 31.
2020. 01. 27.
2020. 01. 11.
2019. 12. 27.
2019. 12. 14.
2019. 12. 14.
2019. 11. 11.
2019. 10. 28.
2019. 10. 26.
2019. 10. 25.
2019. 10. 21.
2019. 10. 12.
2019. 10. 08.
2019. 10. 06.
2019. 10. 04.
2019. 10. 03.
2019. 10. 01.
2019. 09. 23.
2019. 09. 20.
2019. 09. 19.
2019. 09. 18.
2019. 09. 16.
2019. 09. 15.
2019. 09. 08.
2019. 09. 02.
2020. 10. 29.
2020. 07. 09.
2020. 05. 06.
2020. 02. 19.
2020. 01. 29.
2020. 01. 28.
2020. 01. 18.
2019. 12. 18.
2019. 12. 14.
2019. 10. 27.
2019. 10. 22.
2019. 10. 11.
2019. 10. 10.
2019. 09. 26.
2019. 09. 25.
2019. 09. 24.
2019. 09. 22.
2019. 09. 21.
2019. 09. 17.
2019. 09. 13.
2019. 09. 12.
2019. 09. 09.
2021. 01. 23.
2020. 11. 30.
2020. 08. 31.
2020. 03. 10.
2020. 03. 03.
2020. 02. 07.
2020. 01. 19.
2019. 11. 10.
2019. 11. 06.
2019. 11. 05.
2019. 11. 03.
2019. 11. 02.
2019. 10. 29.
2019. 10. 19.
2019. 10. 05.
2019. 09. 14.
2019. 09. 11.
2019. 09. 07.
2019. 08. 30.
2019. 08. 23.
2019. 08. 22.
2019. 08. 15.
2019. 08. 14.
2021. 01. 11.
2020. 12. 13.
2020. 10. 29.
2020. 10. 17.
2020. 09. 27.
2020. 09. 13.
2020. 08. 26.
2020. 08. 24.
2020. 08. 16.
2020. 08. 09.
2020. 08. 02.
2020. 07. 23.
2020. 07. 11.
2020. 06. 22.
2020. 05. 04.
2020. 04. 09.
2020. 03. 17.
2020. 03. 07.
2020. 02. 18.
2020. 02. 09.
2020. 02. 02.
2020. 01. 26.
2020. 01. 22.
2020. 01. 21.
2020. 01. 12.
2020. 01. 10.
2020. 01. 09.
2020. 01. 05.
2019. 12. 14.
2019. 11. 07.
2019. 10. 23.
2019. 10. 20.
2019. 08. 25.
2019. 08. 06.
2019. 07. 31.
2019. 07. 28.
2019. 06. 27.
2019. 06. 13.
2019. 05. 31.
2019. 05. 23.
2019. 05. 14.
2019. 04. 22.
2019. 04. 06.