Magazin
Az első magyar kutatónő, aki az Antarktiszon...
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Kálmán Imre-fotókiállítás nyílt a világhírű operettkomponista születésnapján, október 24-én a KIKK előtti téren. November 26-ig...
Turizmus, 2020: a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma alapján Balatonfüred áll az élen, de ha a magánszálláshelyekét is...
Virág Barnabás előadásában rámutatott, hogy azokat a célokat, amelyeket például a lisszaboni stratégia kitűzött maga elé, nem teljesültek és azt a következtetést vonta le, hogy az európai fejlesztéspolitika lénygében kudarcot vallott. Ezt meglátása szerint az is mutatja, hogy a világ GDP-jében Európa hozzájárulása csökkent az elmúlt évtizedekben.
Azt is megjegyezte: az innovációk terjedéséhez szükség van egységes piacra, könnyen elérhető finanszírozásra és a humántőkére, és ezen szegmensek egyikében sem teljesít jól az EU (pl. az egységes piac ellenére nehézkes uniós szinten szabadalmakat bejegyeztetni, az európai pénzügyi rendszer túlságosan banki fókuszú, az európai egyetemek hátrébb szorultak a rangsorokban). Ezekben előre kell lépni az EU súlyának megerősítése érdekében, de közben arra is kell figyelni, hogy az elmúlt évtizedben a válság hatására divergencia következett be az EU északi és déli államainak gazdasági pályájában. Utóbbi miatt szerinte teljesen érthető, hogy még nagyobb verseny van az uniós forrásokért a 2020 után EU-s költségvetésben (a déliek felé “terelne” pénzt a Bizottság), de rámutatott:
Nem szabad túlmisztifikálni az EU-források jelentőségét a magyar gazdaságban, mert eddig is lett volna ilyen források nélkül is növekedés és annak kell lennie a célnak, hogy ilyen források nélkül is fenntarthatóan növekedjen a magyar gazdaság 2020 után is. Az ügyvezető igazgató szerint a téma kapcsán az a két legfontosabb: a saját házi feladatot kell elvégezni (termelékenység növelése a gazdaságban) és mellette minél több EU-forrást be kell vonni 2020 után is.
Rámutatott, hogy az elmúlt évekbeli gazdasági növekedés jelentős részben a foglalkoztatás növekedésén keresztül ment végbe, ami előretekintve korlátokba ütközik a munkaerőhiány miatt és közben a kkv-fejlesztés terén is egyelőre jelentős lemaradás látszik. A megoldás Virág szerint az, hogy integráltan kell nézni a gazdaság kínálati és keresleti elemeiben lévő kihívásokat, illetve ezek kezeléséhez szükséges bőséges források kellenek. Egy korábbi MNB-becslést bemutatva emlékeztetett rá, hogy a 2007-2013-as ciklus alapján a vállalatok által felhasznált EU-források magas létszámbővülést értek el, de a munkatermelékenység nem emelkedett, noha ez lenne a kulcsa a magyar gazdaság hosszabb távú felzárkózásának. Megjegyezte: mindebben volt változás a 2014-2020-as ciklusra abban, hogy a 7 évre szóló forrásoknak már a 60%-át közvetlen gazdaságfejlesztésre lehet fordítani.
Szerinte az EU-források mellett új finanszírozási modellre van itthon szükség 2030-ig, hiszen a hitel/GDP mutatók (háztartások és vállalatok) nagyon alacsonyan állnak a régiós országokhoz, vagy az uniós átlaghoz képest is. Emiatt komoly hitelbővülés lehetősége áll fent és hangsúlyozta: ezt az MNB minden eszközzel támogatja, hogy egészséges szerkezet (lehetőleg hosszú kamatfixálású hitelek) mellett tudjon végbemenni. Hozzátette: olyan finanszírozási szerkezetet kell elérni, amelyben a vállalati életciklushoz (startup esetén inkább alternatív EU-s finanszírozás, majd érettebb fázisban bankhitelek) igazodik a finanszírozás. A tőzsdefejlesztésnek még mind a keresleti, mind a kínálati oldalán van tennivaló (pl. vállalati kötvénypiac fejlesztése).
Emlékeztetett arra, hogy az ország területén a fejlettség regionálisan erősen koncentrált a nyugati és központi megyékre és ezzel párhuzamosan éppen ezekben a térségekben mérik a legerősebb beruházási aktivitást is. Így tehát ahol eleve fejlett az ország, ott pezseg a hitelpiac is, de mindez részben enyhítette az MNB által 2013-ban elindított Növekedési Hitelprogram (az alacsonyabb fejlettségű régiókban fokozottabb volt a kihasználtsága).
Virág a fejlesztéspolitika számára is releváns megatrendek között említette azt, hogy az urbanizáció Magyarországon is folytatódni fog, de közben a szolgáltatások globálissá válása ezt részben fékezheti (helytől függetlenül végezhető munkahelyek növekedése miatt). Ez felértékelheti azokat a régiókat (Balaton, Velencei-tó), amelyek nem nagyvárosok, hanem kisebb települések, és a jólétet szintén meg tudják adni. Végül azt is kiemelte: a technológiai fejlődés új ágazatokat fog felértékelni, amelyekre érdemes a fejlesztéspolitikában odafigyelni (pl. magas szintű egyetemi oktatás terén lényeges előrelépés szükséges, hiszen nincs a top100-ban magyar egyetem).
portfolio.hu
2021. 01. 23.
2021. 01. 12.
2020. 12. 24.
2020. 12. 20.
2020. 12. 06.
2020. 11. 11.
2020. 10. 04.
2020. 09. 12.
2020. 08. 16.
2020. 07. 25.
2020. 06. 25.
2020. 05. 10.
2020. 04. 05.
2020. 02. 24.
2020. 02. 23.
2020. 02. 21.
2020. 01. 31.
2020. 01. 27.
2020. 01. 11.
2019. 12. 27.
2019. 12. 14.
2019. 12. 14.
2019. 11. 11.
2019. 10. 28.
2019. 10. 26.
2019. 10. 25.
2019. 10. 21.
2019. 10. 12.
2019. 10. 08.
2019. 10. 06.
2019. 10. 04.
2019. 10. 03.
2019. 10. 01.
2019. 09. 23.
2019. 09. 20.
2019. 09. 19.
2019. 09. 18.
2019. 09. 16.
2019. 09. 15.
2019. 09. 08.
2019. 09. 02.
2020. 10. 29.
2020. 07. 09.
2020. 05. 06.
2020. 02. 19.
2020. 01. 29.
2020. 01. 28.
2020. 01. 18.
2019. 12. 18.
2019. 12. 14.
2019. 10. 27.
2019. 10. 22.
2019. 10. 11.
2019. 10. 10.
2019. 09. 26.
2019. 09. 25.
2019. 09. 24.
2019. 09. 22.
2019. 09. 21.
2019. 09. 17.
2019. 09. 13.
2019. 09. 12.
2019. 09. 09.
2021. 01. 23.
2020. 11. 30.
2020. 08. 31.
2020. 03. 10.
2020. 03. 03.
2020. 02. 07.
2020. 01. 19.
2019. 11. 10.
2019. 11. 06.
2019. 11. 05.
2019. 11. 03.
2019. 11. 02.
2019. 10. 29.
2019. 10. 19.
2019. 10. 05.
2019. 09. 14.
2019. 09. 11.
2019. 09. 07.
2019. 08. 30.
2019. 08. 23.
2019. 08. 22.
2019. 08. 15.
2019. 08. 14.
2021. 01. 11.
2020. 12. 13.
2020. 10. 29.
2020. 10. 17.
2020. 09. 27.
2020. 09. 13.
2020. 08. 26.
2020. 08. 24.
2020. 08. 16.
2020. 08. 09.
2020. 08. 02.
2020. 07. 23.
2020. 07. 11.
2020. 06. 22.
2020. 05. 04.
2020. 04. 09.
2020. 03. 17.
2020. 03. 07.
2020. 02. 18.
2020. 02. 09.
2020. 02. 02.
2020. 01. 26.
2020. 01. 22.
2020. 01. 21.
2020. 01. 12.
2020. 01. 10.
2020. 01. 09.
2020. 01. 05.
2019. 12. 14.
2019. 11. 07.
2019. 10. 23.
2019. 10. 20.
2019. 08. 25.
2019. 08. 06.
2019. 07. 31.
2019. 07. 28.
2019. 06. 27.
2019. 06. 13.
2019. 05. 31.
2019. 05. 23.
2019. 05. 14.
2019. 04. 22.
2019. 04. 06.