Magazin
Az első magyar kutatónő, aki az Antarktiszon...
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Kálmán Imre-fotókiállítás nyílt a világhírű operettkomponista születésnapján, október 24-én a KIKK előtti téren. November 26-ig...
Turizmus, 2020: a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma alapján Balatonfüred áll az élen, de ha a magánszálláshelyekét is...
A nád a vizes élőhelyek, a part menti zóna fontos része. Biológusok és ökológusok évtizedek óta tanulmányozzák a nádpusztulást, amely az 1960-as évek óta Európa számos vizes élőhelyét érinti.
Heiko Balzter, a Leicesteri Egyetem földrajz tanszékének professzora, Dimitris Stratoulias, az angliai egyetem PhD-hallgatója, valamint Tóth Viktor és Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) tudományos munkatársai távérzékeléssel vizsgálták Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton nádasait.
A műholdakon és repülőgépek fedélzetén elhelyezett képalkotó spektrométerek felhasználásával hiperspektrális adatokat gyűjtöttek a balatoni nádról és ezeket összevetették a terepen mért élettani adatokkal - ismertette a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő hírportál a Leicesteri Egyetemre hivatkozva.
"A nádasok állapotának feltérképezése az általunk használt módszerrel sokkal pontosabb, mint más hasonló eljárások. A levélszintű hiperspektrális és élettani adatok segítenek feltérképezni a károsodás mértéket" - idézte a honlap Heiko Balzter professzort.
A hiperspektrális távérzékelés alapelve, hogy a növényekről visszaverődő és az érzékelőbe jutó fényt több száz keskeny, egymáshoz közeli sávra bontva detektálja. Az így kapott színképből, a fény forrásának egyfajta "ujjlenyomatából" értékes információ szűrhető le a megfigyelt növényzet típusáról, fejlettségi és ökológiai állapotáról.
Tóth Viktor, az MTA BLI Hidrobotanikai Osztályának tudományos főmunkatársa a MTI-nek elmondta: "a terepi munka egyik nagy kompromisszuma a mintavételek időigényességéhez kapcsolódik: vagy kevés helyen tudunk sok adatot gyűjteni, vagy sok helyen keveset. A távérzékelés nagy előnye, hogy megfelelő háttérkalibrálások után tágabb kitekintést adhat egy nagyobb rendszerről, vagyis akár az egész Balaton nádasának 12 négyzetkilométeréről kaphatunk ökológiai információt. Így a távérzékelést használtuk fel, hogy növényélettani paraméterek területi változatosságát határozzunk meg és ezzel közelebb jussunk a nádpusztulás okaihoz".
"Rengeteg tényezőtől függ, illetve térben és időben erősen változó a balatoni nádpusztulás mértéke. Alapvető a vízszint: ha sokáig stagnál, a növényzet az adott szinthez alkalmazkodik. A Balaton vízszintje 2000 és 2004 között nagyon alacsony volt, ehhez a nád is alkalmazkodott, és elkezdett terjedni. A nádas 2000-2004 között a déli parton akár 30 métert is terjedt, ami elég drámai változást jelentett. De az egész Balatonra kivetítve is ebben az időszakban a nádas terjedése hat méter volt, ami évi 1-1,5 méter jelent. 2004 után a közvélemény és a sajtó nyomására a vízügyi hatóságok - elkerülendő az újabb alacsony vízállást -, megemelték a tó vízszintjét, és a Balatonban tartalékoltak vizet. E mögött semmiféle ökológiai megfontolás sem volt, az élővilág szempontjából az alacsony vízszint nem kedvezőtlen. A magasabb szintre rekreációs-turisztikai okokból volt szükség" - magyarázta a kutató.
A nádpusztulás a hetvenes években kezdődött Magyarországon: akkor a Balatonban 18 négyzetkilométer nádas volt, a kilencvenes évekre a nádasok területe 11 négyzetkilométerre esett vissza. A nádpusztulás ezen intenzív időszakában a Balatonnak voltak olyan területei, ahol 40-60 méteres nádsávok tűntek el. Az elmúlt húsz évben a nád területe nem nagyon változott: voltak időszakok, amikor a nád pusztult és voltak olyanok időszakok, amikor terjedt, sőt ezt bonyolítják még egyes területi sajátosságok is - pontosította a kutató.
via MTI
2021. 01. 23.
2021. 01. 12.
2020. 12. 24.
2020. 12. 20.
2020. 12. 06.
2020. 11. 11.
2020. 10. 04.
2020. 09. 12.
2020. 08. 16.
2020. 07. 25.
2020. 06. 25.
2020. 05. 10.
2020. 04. 05.
2020. 02. 24.
2020. 02. 23.
2020. 02. 21.
2020. 01. 31.
2020. 01. 27.
2020. 01. 11.
2019. 12. 27.
2019. 12. 14.
2019. 12. 14.
2019. 11. 11.
2019. 10. 28.
2019. 10. 26.
2019. 10. 25.
2019. 10. 21.
2019. 10. 12.
2019. 10. 08.
2019. 10. 06.
2019. 10. 04.
2019. 10. 03.
2019. 10. 01.
2019. 09. 23.
2019. 09. 20.
2019. 09. 19.
2019. 09. 18.
2019. 09. 16.
2019. 09. 15.
2019. 09. 08.
2019. 09. 02.
2020. 10. 29.
2020. 07. 09.
2020. 05. 06.
2020. 02. 19.
2020. 01. 29.
2020. 01. 28.
2020. 01. 18.
2019. 12. 18.
2019. 12. 14.
2019. 10. 27.
2019. 10. 22.
2019. 10. 11.
2019. 10. 10.
2019. 09. 26.
2019. 09. 25.
2019. 09. 24.
2019. 09. 22.
2019. 09. 21.
2019. 09. 17.
2019. 09. 13.
2019. 09. 12.
2019. 09. 09.
2021. 01. 23.
2020. 11. 30.
2020. 08. 31.
2020. 03. 10.
2020. 03. 03.
2020. 02. 07.
2020. 01. 19.
2019. 11. 10.
2019. 11. 06.
2019. 11. 05.
2019. 11. 03.
2019. 11. 02.
2019. 10. 29.
2019. 10. 19.
2019. 10. 05.
2019. 09. 14.
2019. 09. 11.
2019. 09. 07.
2019. 08. 30.
2019. 08. 23.
2019. 08. 22.
2019. 08. 15.
2019. 08. 14.
2021. 01. 11.
2020. 12. 13.
2020. 10. 29.
2020. 10. 17.
2020. 09. 27.
2020. 09. 13.
2020. 08. 26.
2020. 08. 24.
2020. 08. 16.
2020. 08. 09.
2020. 08. 02.
2020. 07. 23.
2020. 07. 11.
2020. 06. 22.
2020. 05. 04.
2020. 04. 09.
2020. 03. 17.
2020. 03. 07.
2020. 02. 18.
2020. 02. 09.
2020. 02. 02.
2020. 01. 26.
2020. 01. 22.
2020. 01. 21.
2020. 01. 12.
2020. 01. 10.
2020. 01. 09.
2020. 01. 05.
2019. 12. 14.
2019. 11. 07.
2019. 10. 23.
2019. 10. 20.
2019. 08. 25.
2019. 08. 06.
2019. 07. 31.
2019. 07. 28.
2019. 06. 27.
2019. 06. 13.
2019. 05. 31.
2019. 05. 23.
2019. 05. 14.
2019. 04. 22.
2019. 04. 06.