Magazin
Az első magyar kutatónő, aki az Antarktiszon...
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Csaknem ötven év után húzta haza a szíve Siófokra.
Kálmán Imre-fotókiállítás nyílt a világhírű operettkomponista születésnapján, október 24-én a KIKK előtti téren. November 26-ig...
Turizmus, 2020: a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma alapján Balatonfüred áll az élen, de ha a magánszálláshelyekét is...
A Könnyek kútja emlékműnél megrendezett városi ünnepségen emlékezett meg a város vezetősége, képviselői, civil szervezetei és a siófoki lakosok történelmünk egyik legmeghatározóbb eseményéről, a sztálinista diktatúra és a szovjet megszállás elleni 1956-os magyar forradalom és szabadságharcról. Az ünnepély megnyitójaként a Siófoki Férfi Dalkör közreműködésével hangzott el a Himnusz, majd a Perczel Mór Gimnázium egyik tanulója szavalta el Márai Sándor Mennyből az angyal című költeményét. Ünnepi beszédében a város polgármestere, dr. Lengyel Róbert azt fejtette ki, hogyan hat napjainkra is a közel 60 évvel ezelőtti múlt.
- 1956. október 23. a remény fellángolásának, ugyan ezen év november 4. pedig nemzeti tetszhalál beálltának dátumai. És ez nem a távoli múlt Hölgyeim és Uraim, hisz kortárs magyarok milliói éltek már akkor, amikor orosz bakancsok gázoltak az utcákon folyó magyar vérben. Java részt, magyarok által kiontott magyar vérben. És ne feledjük: a magyar vért kiontó magyarok egy kis része, mindmáig itt jár-kel közöttünk. Élik szépkorú mindennapjaikat, élvezik nyugdíjukat, családjuk társaságát és igyekeznek úgy tenni, mintha mi sem történt volna. Mintha semmi közük nem lett volna semmihez. Sem az árulásokhoz, sem a megtorlásokhoz, sem pedig az azokat követő, a történelmünket meghamisító évtizedek lágy kommunizmusához. De mondok mást: a kádári kommunizmus hangversenyének hegedűsei, a mai napig nagyon sokan vannak közöttünk. Kik visszavonultan, kik pedig múltjukat elfelejtve, letagadva, aktívan munkálkodva, vagy épp politizálva, különféle pártok színeibe burkolózva. Ki ne ismerne ilyeneket közülünk? – tette fel a kérdést a polgármester.
- Ez az ország a történelme során, többször is a semmiből épült újjá. Sokszor mutatta meg a magyarság, mire is képes, ha összefog. De azt is megtapasztalhattuk –és nem is egyszer- milyen a nagyhatalmak játékszerévé válni. Vagy, hogy miként válik magyar magyarnak farkasává, például egy Rákosi nevű falkavezér vonítására. – emlékezett vissza a polgármester, aki beszédében azokat a magyarokat is felidézte, aki az ország élére álltak, amikor kellett, mint ’56-ban Nagy Imre miniszterelnök.
- Az pedig, hogy nemzetünk jövője miként alakul, az már a mi, közös felelősségünk. Magyarnak lenni évszázadok óta nehéz, mostanság is. Napjainkban meg nagyon is. De ha egyszer egyetértésben lesz újra a nemzet, ha egyszer elcsitul a gyűlölködés, megszűnik a „mi különb magyarok vagyunk, mint ti” szemlélet, és ha egyszer eltűnnek a nemzeten belüli ellentéteket sokszor mesterségesen szító, a székeikhez tíz körömmel ragaszkodó, megélhetési politikusok a becsületesek közül a színről. Ha Mi, a többség, észrevesszük: nem biztos, hogy az az igaz magyar, aki ezt teli torokból, dülledő mellkassal harsogja saját magáról, mondjuk betyár ostorral, vagy akár piros szegfűvel, akár naranccsal a kezében, esetleg ezeket néha cserélgetve is. Sokkal inkább az, aki teszi a dolgát a mindennapokban, gondoskodik a családjáról, keresztény magyar öntudatra neveli gyermekeit, unokáit, épít, fejleszt, és ha kell, tolerál, nos, akkor valóban nagy dolgokra lehetünk képesek. Addig csak a média által árasztott szavak szintjén. De abban biztos vagyok Hölgyeim és Uraim, hogy a Muhinál harcoló Béla, a Mohácsnál eleső Lajos királyaink, a Szatmár miatt örök fájdalomra ítéltetett Rákóczi, vagy épp a Világos után számkivetett Kossuth és persze a kivégzett Nagy Imre, ezt a nemzeti egységet akarnák. Újra mondom: rajtunk múlik. – fejtette ki meglátását múltról és jelenről dr. Lengyel Róbert.
A városi ünnepség hagyományosan koszorúzással folytatódott. A város vezetősége, képviselői, helyi egyesületek képviselői és a résztvevő megemlékezők koszorúkkal, mécsesekkel fejezték ki tiszteletüket 1956. hősei és áldozatai előtt. A megemlékezést a Siófoki Férfi Dalkör közreműködésével elhangzott Szózat zárta.
2021. 01. 23.
2021. 01. 12.
2020. 12. 24.
2020. 12. 20.
2020. 12. 06.
2020. 11. 11.
2020. 10. 04.
2020. 09. 12.
2020. 08. 16.
2020. 07. 25.
2020. 06. 25.
2020. 05. 10.
2020. 04. 05.
2020. 02. 24.
2020. 02. 23.
2020. 02. 21.
2020. 01. 31.
2020. 01. 27.
2020. 01. 11.
2019. 12. 27.
2019. 12. 14.
2019. 12. 14.
2019. 11. 11.
2019. 10. 28.
2019. 10. 26.
2019. 10. 25.
2019. 10. 21.
2019. 10. 12.
2019. 10. 08.
2019. 10. 06.
2019. 10. 04.
2019. 10. 03.
2019. 10. 01.
2019. 09. 23.
2019. 09. 20.
2019. 09. 19.
2019. 09. 18.
2019. 09. 16.
2019. 09. 15.
2019. 09. 08.
2019. 09. 02.
2020. 10. 29.
2020. 07. 09.
2020. 05. 06.
2020. 02. 19.
2020. 01. 29.
2020. 01. 28.
2020. 01. 18.
2019. 12. 18.
2019. 12. 14.
2019. 10. 27.
2019. 10. 22.
2019. 10. 11.
2019. 10. 10.
2019. 09. 26.
2019. 09. 25.
2019. 09. 24.
2019. 09. 22.
2019. 09. 21.
2019. 09. 17.
2019. 09. 13.
2019. 09. 12.
2019. 09. 09.
2021. 01. 23.
2020. 11. 30.
2020. 08. 31.
2020. 03. 10.
2020. 03. 03.
2020. 02. 07.
2020. 01. 19.
2019. 11. 10.
2019. 11. 06.
2019. 11. 05.
2019. 11. 03.
2019. 11. 02.
2019. 10. 29.
2019. 10. 19.
2019. 10. 05.
2019. 09. 14.
2019. 09. 11.
2019. 09. 07.
2019. 08. 30.
2019. 08. 23.
2019. 08. 22.
2019. 08. 15.
2019. 08. 14.
2021. 01. 11.
2020. 12. 13.
2020. 10. 29.
2020. 10. 17.
2020. 09. 27.
2020. 09. 13.
2020. 08. 26.
2020. 08. 24.
2020. 08. 16.
2020. 08. 09.
2020. 08. 02.
2020. 07. 23.
2020. 07. 11.
2020. 06. 22.
2020. 05. 04.
2020. 04. 09.
2020. 03. 17.
2020. 03. 07.
2020. 02. 18.
2020. 02. 09.
2020. 02. 02.
2020. 01. 26.
2020. 01. 22.
2020. 01. 21.
2020. 01. 12.
2020. 01. 10.
2020. 01. 09.
2020. 01. 05.
2019. 12. 14.
2019. 11. 07.
2019. 10. 23.
2019. 10. 20.
2019. 08. 25.
2019. 08. 06.
2019. 07. 31.
2019. 07. 28.
2019. 06. 27.
2019. 06. 13.
2019. 05. 31.
2019. 05. 23.
2019. 05. 14.
2019. 04. 22.
2019. 04. 06.